A Magyar Államkincstár honlapján olvasható indoklás szerint a vizitdíj esetében a felhasználás zömében a második félévre esik. Tény, hogy a nyári hónapokkal szemben az őszi-téli időszakban gyakoribb az orvos-beteg találkozó (például a járványok miatt).
A részadatokból kiderül, hogy az elmúlt három hónapban havi átlagban 2,1 milliárd forint folyt be a gyógyító intézményekhez, de ha a február közepi bevezetésig nyúlunk vissza, akkor alig egymilliárdos átlag jön ki. Ez azt mutatja, hogy a rendszer a kezdeti nehézségek (jogszabály-értelmezések, a fizetéstől való eltekintés) után beindult. A következő hónapokban (beleértve a szeptembert is) azonban már 4,3 milliárd körüli összeget kellene az intézményeknél hagyniuk a betegeknek, hogy teljesüljön a megemelt előirányzat. A kétféle fizetési kötelezettséget idén február közepén vezették be, alapesetben 300 forintos tarifával. Ezt, valamint az eddig elért bevételt figyelembe véve összesen 20,6 millió alkalommal fizethettek idén az ellátásért a rendelést felkeresők.
A mai napig akadnak még tisztázatlan kérdések a díjak körül. Ezek közül egyet épp a napokban „rakott helyre” az APEH, amikor állást foglalt arról, hogy a díjakról kibocsátott orvosi nyugta, orvosi számla nem minősül az áfatörvény alá tartozó bizonylatnak, így azoknak nem kell megfelelniük a törvényben támasztott követelményeknek. Az adóhatóság szerint az ilyen bizonylatok ellenőrzése ezért nem is tartozik a feladatkörükbe. Ugyanitt tisztázzák, hogy az orvosi nyugtát kibocsátó vizitdíj-automaták nem tekinthetők pénztárgépnek, így azok gyártását, forgalmazását az Országos Pénztárgép és Taxaméter Technikai Bizottsággal engedélyeztetni nem kell.
(napi.hu)
