Aczél Endre: Na, most hülyének kell lennie annak, aki úgy képzeli, hogy ez a rendszer túlélheti Putyin elnökségét. Neki, a decembertől hivatalban lévő új miniszterelnöknek (és távozott elnöknek) az Állami Duma fölötti teljes uralom birtokában "csak" olyan jogszabály-módosításokat kell végrehajtatnia, amelyek a hatalom centrumát a Kremlből áthelyezik a parlamentbe. Látszólag ez demokratikus fejlemény volna, tapsolni is lehetne hozzá, de csak látszólag. A Putyin miniszterelnök – és az állampárt – uralta parlament nemcsak önmagát, hanem az elnököt is Fejbólintó Jánossá tenné. Ehhez képest a mai rendszer, ahol a parlament azért némi (bár ritkán érezhető) ellensúlyt képez az elnöki túlhatalommal szemben, kicsit jobb.
Végszó, de előszó is egyben: arra a hírre, hogy Vlagyimir Putyin "megpályázza" a miniszterelnökséget, kitörő örömmel reagáltak a piacok. Úgy látszik, az ő ítéletük is egybecseng az orosz népével. A sok bizonytalanság közepette egy olyan ember, aki visszaszerezte az oroszok önbecsülését, biztos pont, kiismerhető partner. Még csak az kéne, hogy rengeteg energiával felderítsék, mire készül az utóda? Nincs erre szükség.
Utód nincs.
(Népszabadság, 2007. október 3.)
