Forrásaink szerint már 2005-től az NBH látókörébe kerültek olyan csoportok, amelyek az úgynevezett „irányított pályáztatás” módszerével kívántak állami és európai uniós forrásokhoz jutni Magyarországon. Az elhárítás értékelése szerint az utóbbi években hazánkban gyakorta előfordult az állami közbeszerzéseknél a pályázati feltételek manipulálása, illetve olyan belső, bizalmas információk tudatos kiszivárogtatása, amelyek által egyes pályázók jogosulatlan előnyre tehettek szert versenytársaikkal szemben.
Az NBH azt is kimutatta, hogy az EU-pénzek várható nagyarányú beáramlásával megjelentek olyan gazdasági érdekcsoportok, amelyek a politikai döntéshozókon keresztül befolyásolni kívánják az európai uniós támogatások elosztását. Amíg korábban a privatizáció területén volt tapasztalható leginkább a korrupció, addig az utóbbi években a nemzetbiztonság tapasztalatai szerint a korrupciós cselekmények az állami, európai uniós támogatások, valamint a közbeszerzési eljárással megvalósuló állami és önkormányzati beruházások területére tevődtek át, és szervezett bűnözői körökhöz köthetőek, amelyek kapcsolatot igyekszenek kialakítani a politikai döntéshozókkal.
Ezekről a nyomozati tapasztalatokról – igen szűkszavúan – említést tesz az NBH legutóbbi évkönyve is.
A dokumentum óvatosan, de egyértelműen fogalmaz, amikor azt állítja: „egyes pályázók között esetenként olyan, szervezett bűnözői körökkel kapcsolatba hozható személyek és vállalkozások is az NBH látókörébe kerültek, akiknek alapvető célja az uniós támogatások jogellenes megszerzése.”
Az említett jelenségek miatt az Európai Csalás Elleni Hivatal is már a korrupcióval „fertőzött” országok között tartja számon Magyarországot, annak ellenére, hogy az EU által vizsgált országok többségénél nagyobb szabálytalanságok és törvénytelenségek is kimutathatók.
Haraszti Gyula
origo.hu
Megfosztották mandátumától Fekete-Győr Andrást
