Az Aggteleki Nemzeti Park hazánk sorrendben negyedikként kialakított nemzeti parkja. A parkot 1985-ben a földtani, felszínalaktani, karsztmorfológiai természeti értékek megóvása, megőrzése, fenntartása és bemutatása érdekében hozták létre. A nemzeti park Észak-Magyarország karsztvidékén – a hajdani Gömör – Tornai- karszt részeként – a Sajó- és a Hernád folyó között, mintegy 20 ezer hektáros területen helyezkedik el. A Nemzeti Park törzsterülete 6 kistájhoz tartozik, ezek: Aggteleki-, Szalonnai-, Rudabányai-hegység, Alsó-hegy, Putnoki-dombság és a Bódva-völgy. Ezen a viszonylag kis területen a karsztfejlődés szinte valamennyi mérsékeltövi megjelenési formája megtalálható. A nemzeti park 1995 óta a Világörökség része.
Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területe két, nagyjából egyenlő kiterjedésű részre, az Aggteleki- és Zempléni Tájegységre osztható. Az Aggteleki Tájegységben található maga a nemzeti park, illetve egy tervezett tájvédelmi körzet a Cserehátban. A Zempléni tájegységben két tájvédelmi körzet, a Zempléni- és a Tokaj-Bodrogzug adja a védett területek legnagyobb részét. Az ANP Igazgatóság védett természeti területein, valamint az Igazgatóság működési területén jelenleg 13 fő látja el a természetvédelmi őrzéssel kapcsolatos feladatokat. Egy természetvédelmi területtel rendelkező őrre 36 187 hektár működési-, valamint 5 032 hektár védett természeti terület jut.
Mivel az ANP geológiai, természetföldrajzi és kultúrtörténeti értelemben is szerves egységet alkot a határ túloldalán működő Szlovák-karszt Nemzeti Parkkal, így a közös pályázatok és programok különösen hatékonyak és lényegesek. Az elmúlt évek egyik legnagyobb pályázati sikere az INTERREG-program keretében elnyert támogatás, amely a két oldal természetvédelmi területein a hatékony irányításhoz szükséges biomonitoring hálózat közös fejlesztését segíti.
(MTI)
