Csökkentek az átlagkeresetek a tavalyihoz képest

A január-augusztusi reálkereset – a fogyasztóiár-index 8,5 százalékos növekedése mellett – 6,3 százalékkal csökkent 2006 azonos időszakához képest, a bruttó átlagkeresetek 8,1, a nettó átlagkeresetek 1,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit – közölte a Központi Statisztikai Hivatal szerdán.

A legalább 5 fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél alkalmazásban állók száma a nemzetgazdaság egészét tekintve január-augusztusban átlagosan 2 millió 774 ezer volt.

A január-július közötti időszakban a bruttó átlagkereset 8,2, a nettó átlagkereset 1,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a reálkereset – a fogyasztóiár-index 8,5 százalékos növekedésével számolva – 6,2 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest.

Egy évvel korábban a január-augusztusi időszakban – a fogyasztóiár-index 2,7 százalékos növekedésével – 5,6 százalékkal nőtt a reálkereset az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Az idén az év első nyolc hónapjában a költségvetési szférában 757 ezren, a versenyszférában mintegy 1 millió 941 ezren dolgoztak. A költségvetési intézményekben összességében mintegy 4,7 százalékkal csökkent a létszám. Az ide tartozó fő gazdasági ágak mindegyikében (a közigazgatásban, az oktatásban és az egészségügyben) alacsonyabb lett a létszám, az oktatás és a közigazgatás gazdasági ágak közötti szakfeladati átsorolás hatásának kiszűrésével – áll a KSH jelentésében.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagosan bruttó 180 900 forintot, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozók 172 400 forintot kerestek. A költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 204 400 forint volt, ami tartalmazza az előző évre vonatkozó, januárban kifizetett egyhavi különjuttatást.

Január-augusztusban a költségvetési szférában dolgozók bruttó átlagkeresete 4,9 százalékkal, a versenyszférában dolgozóké 10,2 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában. Az átlagot meghaladó mértékben nőttek a keresetek az építőipar (18,4 százalék), az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás (11,9 százalék), a kereskedelem, javítás (11,1 százalék), valamint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (10,9 százalék) gazdasági ágban.

A keresetek növekedésében szerepet játszott a minimum-járulékalap bevezetése, amit az is jelez, hogy a legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozásoknál a bruttó átlagkereset növekedési üteme alacsonyabb volt, mint a kisebb szervezeteknél – jegyzi meg a KSH.

A költségvetési szférában foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete júniustól már tartalmazza az egyhavi különjuttatás tizenketted részét. Így a költségvetési intézményeknél augusztusban bruttó értéken 8,0 százalék, nettó értéken 1,6 százalék keresetnövekedés mutatkozott a múlt év azonos időszakához viszonyítva.

Az év első nyolc hónapjában a nettó keresetek átlagosan 1,7 százalékkal emelkedtek. Ezen belül a versenyszférában 3,2 százalékos növekedés, a költségvetési szervezeteknél 0,7 százalékos csökkenés következett be. A nettó keresetek alacsony növekedési ütemében meghatározó szerepet játszott az alkalmazottakat terhelő egészségbiztosítási és munkavállalói járulék múlt év szeptemberi, illetve az egészségbiztosítási járulék idén januárban történt további emelése.

A nemzetgazdasági havi nettó átlagkereset 112 200 forintot tett ki, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 83 900 forint, a szellemi foglalkozásúaké 144 200 forint volt.

A nemzetgazdasági szintű havi átlagos munkajövedelem 191 100 forintra nőtt, 8,4 százalékkal haladta meg az előző év január-augusztusi szintet. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya 2007. január-augusztusban átlagosan 5,3 százalék volt.

MTI