Kende Gábor, a Közlekedésfejlesztési Integrált Közreműködő Szervezet igazgatója az avató ünnepségen elmondta: a határkikötő Magyarország legnagyobb, Schengen Alapból finanszírozott fejlesztése, amelynek révén biztosítható az Európai Unióba délről, vízi úton érkező teljes áruforgalom ellenőrzése és vámolása.
Szekó József, Mohács polgármestere azt hangsúlyozta, hogy a beruházással Bécsből a Duna-parti magyar városba került a közösség déli vízi kapuja, amelynek révén újabb tőkeerős vállalkozások telepedhetnek meg Mohácson, fellendítve a helyi gazdasági életet. Hozzátette: az önkormányzat a határkikötőhöz közel logisztikai bázis és egy közforgalmú kikötő építését is tervezi. A pénteken átadott határkikötő építésének előkészületei 2000-ben kezdődtek.
A tendertervek 2003-ban, a kiviteli tervek 2005-ben készültek el, a közbeszerzési eljáráson nyertes SZEVIÉP Zrt. 2006 március végén vehette át a Mohács északi részén, a Duna jobb partján fekvő munkaterületet, amelyet az önkormányzat 20 évre térítésmentesen biztosít kikötő céljára. A cég és alvállalkozói a közel 25.000 négyzetméteres területen egy 2.000 négyzetméteres szárazföldi főépületet, a hozzá tartozó irányítótornyot, valamint raktárt építettek, kialakították továbbá a kikötésre szolgáló partfalat, elhelyezték az úgynevezett segédlétesítményeket.
A kétszintes főépületben a Határőrség, a Vám- és Pénzügyőrség, a vízi rendészet irodái kaptak helyet, a körpanorámás torony pedig a dunai hajóforgalom figyelésére szolgál. Az utóbbi érdekessége, hogy alatta egy ma is használatos téglagyári iparvágány vezet át, alapját ennek megfelelően kellett kialakítani. A kivitelezők összesen 15.000 négyzetméter utat, parkolót, rakodóterületet és ehhez kapcsolódóan mintegy 700 méter csapadékvíz-elvezető rendszert építettek ki, egyebek mellett 200 méter gázvezetéket és ivóvízvezetéket, megközelítőleg 350 folyóméter szennyvízcsatornát fektettek le.
A legkomolyabb feladatot a mintegy 340 méter hosszú kikötő vízoldali létesítményeinek kialakítása jelentette. Ebből 190 méter osztott rézsűs, amelyhez két, a határforgalom ellenőrzésére és kishajók kikötésére szolgáló úszóműves kikötőhely tartozik. A másik rész a mintegy 150 méter hosszú, függőleges partfal. Az utóbbi előnye, hogy amíg a rézsűs partfalnál a kikötést befolyásolja a vízállás, az új szakaszon a hajók már ettől függetlenül biztonságosan ki tudnak kötni. Ez azért is fontos, mert a vízi járművek határforgalmi ellenőrzése eddig a városközpont közelében, a vízállás függvényében használható úszóműves kikötőhelyen történt. A személyszállítás a jövőben is ott folyik majd, a teherforgalom azonban az új határkikötőre tevődik át.
MTI
