A medgyesi dinnyések azért szeretnék, ha a messze földön ismert gyümölcsük hungarikummá válna, mert gyakran előfordul, hogy kereskedők az ország más területein termesztett, rosszabb minőségű dinnyét is medgyesegyháziként értékesítettek. A csabai kolbász neve a világ számos pontján, így már Japánban is jól cseng, de az ugyanezen a néven árult silány hamisítványok komoly károkat okoznak.
Bár hivatalosan egyetlen Békés megyei termék sem tagja a Hungarikum Clubnak, néhány helyi specialitás alighanem jogosan követelhetne helyet magának a herendi porcelán, a Pick szalámi, a tokaji bor, az Unicum, a halasi csipke és a Pető-módszer mellett. — Nagyon nehéz behatárolni, mit is jelent a hungarikum kifejezés. A lexikonok különleges magyar termékként említik, amibe sok minden belefér — hangsúlyozta Békési Zoltán azzal kapcsolatban, hogy a békési szilvapálinkát is nagyon sokan ebbe a kategóriába sorolják. Más kérdés, hogy maga a jelző külföldön még nem sokat számít. A határokon túl nem igazán ismerik a hungarikum szót, míg a békési pálinkából jelenleg Svájcba és Szlovákiába exportálnak. Igaz, a hipermarketek világában a jelenlegi termelési keretek nem is lennének elegendőek — mondta a pálinkamester.
A hungarikummal szemben jóval egyértelműbb utat jelent a földrajzi eredetvédettség kinyilvánítása. A békési pálinka már megszerezte a titulust, míg például a medgyesi dinnye esetében mindezt most kezdeményezik. Ilyenkor egy jelző csak az adott földrajzi területen termelőknek kamatozik. A medgyesi dinnye nevet 16 dél-békési településen használhatnák — mondta Oravecz Gergely vállalkozó, az ügy „témagazdája”. A gyümölcsből egyébként jelenleg Lengyelországba, Németországba, Szlovákiába, Csehországba és Romániába is szállítanak. A csabai kolbász is igen népszerű külhonban; Angliában, Németországban, Franciaországban, Svédországban, Dániában, Csehországban, Szlovákiában, Grúziában, Japánban is forgalmazzák a népszerű terméket — tudtuk meg Dékány Ferenctől, a Csabahús Kft. igazgatójától.
(beol.hu)
