A lelőtt harcos mítosza + videó

A Tabán Moziban szeptember óta hétről hétre vetítik Halmy György dokumentumfilmjeit. A féléves szerzői sorozatban november 26. hétfőtől december 6-ig 18 órakor nyolc estén át láthatók azok a filmek, amelyeket Halmy György egy napjainkban kultikussá váló, 2002-ben elhunyt néprajzkutatóról, Schmidt Éváról készített. Ezek a filmek azonban a rendező szerint csak bevezetések azokhoz az új alkotásokhoz képest, amelyek most készülnek, s a néprajzkutató hatvanadik születésnapja előtt kerülnek majd vetítővászonra.Tekintse meg a videót!

– '56 is halottkatona-élmény?

– '56 is táplálja a mítoszt, a világháborúk minden áldozata is, de a lelőtt katona archetípusában ott van minden tudatos és tudattalan történelmi élményünk évezredekre visszamenően.

– Scmidt Éva szerint az amúgy is gyengélkedő magyarságot és Európát éppen ez a mítosz virágoztathatná föl?

– Nem. Önmagában ez a történet sehova nem vezet el, nem lehel belénk új életet. Ez csak egy közös alapélményből kiinduló történetfűzér, amely lassan mítosszá formálódik úgy, hogy a keleti mitikus hagyományok, mint a medveünnep, a buddhizmus, a Tibeti Halottaskönyv tudása és az ezekből jövő erő, amely minden elébe kerülő akadályt legyőz, ez a szerkezet az, amely Schmidt Éva szerint együtt hozza létre az új Európa-mítoszt.

– Miről szól, és hogy kapcsolódik ide A zsákba varrt tesvér története?

– Arról szól, hogy a két a testvér közül az egyik megalkuszik a megszálló hatalommal, és a testvérét előbb megszégyeníti, aztán zsákba varrva egy folyó mélyére dobja. A fölső világhoz kötődő testvér, aki mindezt elköveti, és lehetősége, ereje van, hogy felvegye a harcot a megszállókkal, az utolsó pillanatban rájön, hogy az alsó világhoz közel álló testvérét, akit folyóba dobott, akivel magát Schmidt Éva is azonosította, ki kell szabadítania, és ketten együtt mind egy szálig legyilkolják a megszálló hatalmat.

– Ez a történet Szent István óta kísérti a magyarságot, csak az összefogás szokott elmaradni.

– A néprajzkutató is úgy érezte, a saját története egy a mítosszal, és a minket leginkább befolyásoló folyamatokkal. Ezek a filmek Schmidt Éva júliusi, hatvanadik születésnapjára a három másik résszel együtt remélhetőleg elkészülnek, és be is mutatjuk őket.

– Hogyan kapcsolódik az új filmekhez a videón látható, régebbi, a Sámánösvényen című film második részéből származó képsor?

– A részlet arról szól, hogy kikerül a nyilvánosság elé, sokszor akár illetéktelenek kezébe is, az az eddig titokként kezelt ősi tudás, amelyet korábbi mester-tanítvány viszonyban adtak át egymásnak a generációk, és amelyről sokan már azt hitték, el is veszett. A hanti mítoszokban megjelenő világvégéről beszél Schmidt Éva a kockákon, annak következményeiről, a kisnépek jövőjéről, és arról, hogy szerinte semmi nem történik véletlenül a világban.