Az Európai Bizottság vizsgálatot indít a „lex Mol” miatt

Az Európai Bizottság kedden közölte, hogy vizsgálatnak veti alá a közellátás biztonságának szempontjából különösen fontos vállalatokról szóló magyar szabályozások közelmúltbeli módosítását, a „lex Molt”, mert aggódik, hogy az esetleg méltánytalan korlátozásokat tartalmaz a tőke szabad mozgásával kapcsolatban.

Az Európai Unió végrehajtó testülete strasbourgi ülése után kiadott közleményében bejelentette: hivatalos értesítést küldött a magyar kormánynak arról, hogy vizsgálatnak veti alá a „lex Molt”, mert az esetlegesen méltánytalanul akadályozhatja a tőke szabad áramlását.

Brüsszel szerint a – magyar sajtóban „lex Mol” néven ismert – jogszabály akadályozhatja a tőke szabad mozgását biztosító uniós alapelvet, mert túlzó követelményeket állít az állami felvásárlási kérelmek esetére, illetve azzal is, hogy az állami hatóságoknak lehetővé teszi, hogy az energiacégek kormányzótanácsába irányítási és ellenőrzési joggal rendelkező tagot delegáljanak.

A hivatalos értesítés az uniós jogsértési eljárás egyik lépcsőfoka. A brüsszeli végrehajtó testület szokatlanul gyorsan reagált az Országgyűlésben a múlt hónap elején elfogadott jogszabályra. Ugyanakkor nem tudni, a most bejelentett részletes vizsgálat meddig fog tartani.

A „lex Mol” azon rendelkezése, hogy a vásárlás iránt érdeklődőnek műveleti tervet kell készítenie, és azt előzetesen jóvá kell hagyatnia, elejét veheti a szándék meglepetésjellegének, és befolyással lehet az árra, megakadályozva végső soron a teljes ügyletet – fejti ki a közlemény. E kikötés ugyanakkor nem tűnik igazolhatónak az ellátás biztonsága szempontjából, és nem látszik arányosnak sem, mivel az illetékes hatóságoknak mindenképpen joguk van szükség esetén vizsgálatot indítani, illetve a kérelem beadása után a gazdasági tervet módosíttatni.

Az pedig, hogy az irányító testületben műveleti jogú delegált vehet részt, korlátozhatja a cégtulajdonosok jogát, hogy kellő befolyással rendelkezzenek a szóban forgó vállalat munkájára. Így Brüsszel szerint ez ugyancsak aránytalannak és az ellátás biztonságának szempontjából nem igazolhatónak látszik.

Mindeközben a magyar energiahivatalnak elegendő hatásköre van, hogy szükség esetén beavatkozzon, ha az ellátás biztonságát érintő magatartást észlel az energiapiacon jelen lévő cégek részéről – fejtette ki a bizottság.

A „lex Mol” ráadásul a letelepedés szabadságát illető vállalati jog korlátozására is lehetőséget adhat – véli a testület, utalva arra is, hogy bizonyos speciális jogok, amelyeket Brüsszel az uniós joggal ellentétesnek vél – például a szavazati arány felfüggesztése bizonyos esetekben –, még mindig megmaradtak a privatizált vállalatok esetében is. Az uniós jog szempontjából korlátozásnak tekinti az Európai Bizottság a kedvezményes állami részvényeket (egykori aranyrészvényeket) is – derül ki a közleményből.

(mti)