Idén március közepén Horváth Klára, Bábolna szocialista polgármestere az önkormányzat döntése alapján közérdekű célokra hivatkozva kezdeményezte, hogy a Nemzeti Földalapkelező Szervezet (NFA) pályáztasson meg egy 240,7 hektárnyi állami tulajdonban lévő termőföldterületet. A júniusban megjelent pályázaton azonban nem a termőföld kiírását kérő önkormányzat került ki győztesen, hanem az együttes ajánlatot tevő Bujáki Gábor és Farkas Sándor családi gazdálkodók, akik 227 millió forintos ajánlattal nyertek a hivatal 201 millió forintos ajánlatával szemben. Ennek alapján az NFA 2007. szeptember 10-én szerződést kötött a két magánszeméllyel, akik Budai Gyula tudomása szerint érdekes módon, banki segítség nélkül vállalták az illetékkel együtt mintegy 250 millió forint kifizetését, és az adásvételi szerződés megkötésekor jelen volt Horváth Klára polgármester asszony is, aki – és ezt Farkas Sándor is megerősítette – személyesen vitte a szerződést készítő ügyvédhez Farkas Sándort és Bujáki Gábort.
A két nyertes magánszemély alig harmincnapos határidővel vállalta, hogy készpénzben fizeti ki az illetékekkel együtt 250 millió forintot. A Magosz ügyvezető igazgatójának tájékoztatása szerint a két gazdálkodó ráadásul olyannyira el van adósodva, hogy a banki adósokat tartalmazó feketelistán (BAR) is szerepelnek, vagyis minimális hitelhez sem juthatnak. Budai szerint a két gazdálkodó soha nem akarta megművelni a szóban forgó termőföldet, hiszen semmilyen erre alkalmas eszközük nincs. Ettől függetlenül a földhivatali tulajdonlapból az derül ki, hogy alig négy nap alatt banki közreműködés nélkül kifizették a földért felajánlott árat. Budai Gyula szerint az események egyértelműen azt bizonyítják, hogy az egész ügylet a szocialista polgármester asszony közreműködésével zajlott, már csak azért is, mert a múlt heti önkormányzati testületi ülésen már kezdeményezték a szóban forgó területet is érintő rendezési terv módosítását. Emellett egy birtokunkba jutott dokumentum szerint Bujáki Gábor és Farkas Sándor már október 10-én kezdeményezték a terület művelési ágból való kivonását és belterületté nyilvánítását. Fontos mozzanata az ügynek, hogy a Komárom-Esztergom Megyei Hírlap szeptemberi számában a polgármester arról nyilatkozott: egy spanyol befektető korábban azzal kereste meg az önkormányzatot, hogy logisztikai központot kíván építeni Bábolnán, egy 240 hektáros területen.
Újabb csavar az ügyben, hogy a tulajdonukat bejegyző földhivatali határozat után alig egy hónappal egy bank, illetve egy társaság ugyanazon a napon, október 17-én vételi és jelzálogjogot jegyeztetett be a tulajdoni lapra. A jelzálogjogot bejegyző társaság a tatai székhelyű Vivax Kft. Mint arról Budai Gyula beszámolt, e cég volt az, amely Farkas Sándor bevallása szerint a két magánszemély helyett kifizette a pályázaton megajánlott összeget. A társaság ügyvezetője és egyik tulajdonosa az a Jagarics Ferenc, aki – eredetileg bányász, majd magánnyomozó és építőipari cégekben érdekelt – a Tisztelet Társasága alelnökeként a Magyar Demokrata Fórum listájának 13. helyén szerepelt a 2006-os országos választásokon és tatai kompenzációs listájának második helyén a tavalyi önkormányzati választásokkor. Az ügy azért is érdekes, mert magát a céget alig idén áprilisban jegyeztették be, hárommillió forintos törzstőkével.
A felvázolt események, vagyis hogy a szocialista polgármester asszony kérésére az NFA kiírja a 240,7 hektáros állami földet, amit végül strómanként két magánszemély vásárolhat meg egy cég nevében, s végül a mezőgazdasági területből az önkormányzat közreműködésével a kitűnő minőségű termőföld igen gyorsan ipari területté válik, komoly korrupciós gyanút vet fel – mondta lapunknak Budai Gyula. Szerinte ugyanis nyilvánvaló, hogy a megvásárolt termőföldet rövid időn belüli ipari területté nyilvánításával többszörös áron tudják majd eladni a spanyol befektetőnek, a nyereségből valószínűleg busás részek jutnak a közreműködőknek. Mint mondta, kíváncsian várja, hogy az agrártárca miként kívánja betartatni a birtokpolitikai irányelveket, hiszen ez esetben – a törvénnyel ellentétes módon – lényegében egy cég jutott strómanokon keresztül állami termőföldhöz, amely jó minőségű termőterületet pillanatokon belül kivonják a művelési ágból. Hozzátette: amennyiben az agrártárca minimálisan is következetes, akkor figyelembe véve az újfehértói gyanús pályáztatási eljárás esetét – amikor oly előszeretettel hivatkoztak a birtokpolitikai irányelvekre –, minimum közbelép, és érvényteleníti a pályázatot.
Dénes Zoltán
