A diákok egy jelentkezési lapon korlátlan számú államilag támogatott és költségtérítéses szakot jelölhetnek be, de kötelező köztük jelentkezési sorrendet felállítani. Az eljárás alapdíja kilencezer forint, ezért a pénzért három helyet jelölhetnek meg, ezenfelül minden egyes újabb jelentkezésért 2-2 ezer forintot kell fizetni. Azok az iskolák, amelyek alkalmassági vagy gyakorlati vizsgát tartanak, kérhetnek külön eljárási díjat, legfeljebb négyezer forintot.
Januártól új pontszámítási rendszer lép életbe: az eddigi, sokat támadott 120+20 pontos helyett 400+80 pontos felvételi rendszert vezetnek be. A diákokat középiskolai teljesítményük és két érettségi vizsgatárgy százalékos eredménye alapján rangsorolják majd. Összesen kétszáz pontot lehet gyűjteni a legjobban sikerült két érettségi tárgy százalékos eredményeiből, és szintén kétszáz pontot az összes érettségi tárgy középiskolai érdemjegyeiből, valamint a matúrán szerzett osztályzatokból. Legfeljebb nyolcvan pluszpontot vesznek figyelembe. Az emelt szintű érettségiért negyven, középfokú nyelvvizsgáért harmincöt, felsőfokúért ötven pluszpont jár. Hiába van azonban valakinek több nyelvvizsgája, ezért legfeljebb ötven pontot kaphat. A bekerülési küszöb alap- és osztatlan képzésben 160, a felsőfokú szakképzésben 140 pont lesz, ennél kevesebb ponttal sehova sem vehetik fel a jelentkezőt. Az eddig érvényben lévő számítási módszert még Magyar Bálint korábbi oktatási miniszter vezettette be a kétszintű érettségi vizsga debütálásával és a felvételi vizsga eltörlésével egy időben, 2005-ben. A diákok és szüleik demonstrációkon támadták azt, mivel jogszerűtlen előnyhöz juttatta a korábban érettségizőket az adott évben vizsgázókkal szemben. Az Alkotmánybíróság szerint is meg kell változtatni a rendszert.
Farkas Melinda
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!