Mi a latin-amerikai egyenlőtlenség csapdája?

A spanyol El País elemzője összefoglalta, hogy Latin-Amerika szegény lakossága miért nem tud kievickélni jelenlegi helyzetéből. A portugál Correio da Manhá híre a Fegyveres Erők civil szakszervezetének tiltakozó közleményével foglalkozik. A perui La República a sarokba szorított és bíróság előtt álló volt perui elnök-diktátor furcsa bocsánatkéréséről írt.

elpais.es – Spanyolország

A spanyol baloldali kormányhoz közeli lap egyik elemző írása a latin-amerikai egyenlőtlenség csapdájával foglalkozik. Latin-Amerika a világ legegyenlőtlenebb országa, ahol ez a tény nagymértékben befolyásolja az oktatást, az egészségügyet, a bevételeket, a föld- a tőke- és a munkaerőpiac működését. A kantábriai egyetem tanszékvezető tanára, Rafael Domínguez Martín szerint a gazdasági növekedés önmagában nem orvosság a korrupció és a szegénység ellen, ha a térség lakosságának mintegy 40 százaléka szegény. A tanszékvezető tanár szerint a szegénység visszaszorításához nem elég a növekedés. Adók és állami kiadások formájában statikus és dinamikus újraelosztó intézkedésekre van szükség, hogy megszüntessenek nem működő intézményeket és olyan, egyáltalán nem optimális politikákat, amelyeket bizonyos érdekcsoportok tartanak fenn. Ha nem így történik, utóbbiak foglyul ejtik az államot (ez a nagy korrupció), és örökre berendezkednek, hogy tevékenységükkel fenntartsák az egyenlőtlenséget. Ez az egyenlőtlenség csapdája.

correiomanha.pt – Portugália

A legolvasottabb portugál napilap szűkszavú hírben közölte a portugál fegyveres erők civil alkalmazottait tömörítő szakszervezet tiltakozását. Eszerint a védelmi miniszternek, Severiano Teixeirának eljuttatott dokumentum aláírói tiltakoznak és felháborodásukat fejezik ki amiatt, hogy az Alfeite hadihajógyár, és hajójavító, vagyis a portugál hadiflotta részét képező terület magánkézbe kerülhet, sőt bezárása sincs kizárva.
larepublica.com.pe – Peru

A baloldali perui napilap az Alberto Fujimori ellen zajló nagyszabású per újabb meghökkentő fejleményéről számolt be. A kilencvenes években kormányzó elnök Fujimori (1990-2000) közölte, elismeri, hogy kormányzása idején ezerszámra sértették meg az emberi jogokat, de nem hajlandó bocsánatot kérni az áldozatoktól, csak elnézésüket kéri. Fujimori ragaszkodott álláspontjához, hogy nem tudott a katonák törvénysértéseiről, ezért nem indított nyomozást ezekben az ügyekben. A lap tudósítójának is feltűnt, hogy nem működik Fujimori memóriája, ha az őt terhelő vádpontokról kérdezik, de azonnal emlékszik az őt jó színben feltüntető eseményekre.