A Századvég elemzése Orbán Viktor 2008-as évértékelő beszédéről

A Fidesz–MPSZ elnökének beszéde jövőbe mutató, célmeghatározó és a társadalom minden tagját megszólítani kívánó, ám semmiképpen sem hagyományos értelemben vett évértékelő volt, sokkal inkább a március 9-i népszavazás kampányának egyik állomásaként értékelhető – írja a Századvég elemzésében.

A Fidesz-elnök stratégiája, hogy megmutassa, a választópolgárok összefogásával szemben nem lehet felelőtlenül és a többség akaratával szembemenően kormányozni. Orbán azt is nyomatékosítja, hogy egy sikertelen népszavazás esetén a kormányzat zöld utat kaphat a társadalom érdekeit figyelmen kívül hagyó „reformpolitizálás” további folytatásához. Orbán egy a jelenleginél is kedvezőtlenebb társadalmi, szociális helyzetképet vázol fel, ebben az értelemben a Fidesz elnöke erős érzelmi felütést ad a népszavazás ügyének.

A beszéd formai jegyei

Az üzenetek, stílus- és retorikai elemek (például ellentétpárok: jó-rossz, diktatúra-demokrácia, kudarc-siker, felelőtlen-felelős kormányzás, igen-nem) tekintetében nincs jelentősebb különbség a mostani és a korábbi évértékelő beszédek között. A Fidesz–MPSZ elnökének beszéde tartalmi és formai értelemben is két fő részre tagolódik. A beszéd első szakasza szimbolikus, ezoterikus nyelvezetű, spirituális karaktereket hordozó beszéd, ahol a fordulópontot a népszavazás konkrét ügyének felvezetése jelenti.

Ezt követően Orbán Viktor egy pragmatikusabb, a népszavazás gyakorlati kérdéseivel foglalkozó, konkrét társadalmi csoportokat megszólító – például: munkásosztály, saját szavazók, 2006-ban a szocialistákra szavazók – gondolatokat fogalmazott meg. A pártelnök a népszavazás össznemzeti aspektusát folyamatosan szűkítve jut el saját tapasztalatainak említéséhez, és a család és a gyermekvállalás kapcsán hozott személyes példákkal igyekezett emberközelibbé tenni a népszavazás tétjét.

(MNO/Századvég)