Ennek alapján az Európai Bizottság illetékes főigazgatósága megkezdheti az eljárást, előzetesen tisztázandó azokat a versenyjogi feltételeket, amelyek lehetővé tennék a két vállalat összefonódását. Most az úgynevezett első fázisú versenyjogi vizsgálat kezdődik meg, eredményének bejelentése 25–35 munkanap múlva várható. Ha második fázisú versenyjogi vizsgálatra is szükség lesz, az további 90–105 munkanapot igényel.
Az osztrák cég szerint a mostani fejlemény fontos előrelépés az ügylet engedélyezésére irányuló eljárásban, amely hozzájárulhat az OMV és a Mol általuk tervezett összefonódása stratégiai és pénzügyi indokoltságának alátámasztásához. Az OMV továbbra is úgy véli, hogy a tervezett összefonódás nem csupán a két társaság részvényesei számára kedvező, hanem az jelentős előnyöket hordoz az egész régió, a társaságok működése által érintett magyarországi érdekeltek és tágabb értelemben az Európai Unió számára is.
Az OMV-é jelenleg a részvények megközelítőleg 20,2 százaléka a Molból. Az osztrák cég 2007. szeptember 25-én jelentte be, hogy az OMV és a Mol működésének egyesítésére törekszik, de formális vételi ajánlatot nem tett. Az akkori közleményben kifejtette, hogy „készen áll” a Mol-részvényeseknek 32 ezer forintos részvényenkénti áron ajánlatot tenni, amint elhárul a magyar vállalat fölötti irányítás – a szavazati jogok többsége révén megvalósuló – megszerzésének két akadálya: részint eltörlik az OMV szerint állami intézkedésnek minősülő aktussal bevezetett 10 százalékos szavazati korlátot, másrészt bevonásra kerülnek a cégvezetés ellenőrizte részvények.
Az OMV világossá tette azt is: a fenti akadályok elhárultát követően ajánlatának feltétele kizárólag az lesz, hogy az OMV a szavazatok legalább 50 százalékát megszerezze a Molban, illetőleg megkapja az összefonódásra vonatkozó versenyhatósági engedélyt az EU-tól.
Todd azt is elmondta, hogy az úgynevezett lex Molról folytatott bizottsági vizsgálatra – amelyet nem a versenyügyi, hanem a belső piaci főigazgatóság végez – az OMV szándékolta összeolvadáshoz kapcsolódó, most kezdődő eljárás nem terjed ki. Utóbbiról az MTI-nek az az utolsó információja, hogy a vizsgálat még folyamatban van, az ügyet Brüsszel nem zárta le. Az Európai Bizottság november 13-án értesítette Magyarországot a tőke szabad áramlását érintő aggodalmairól a lex Mol néven emlegetett jogszabály miatt, amely védeni hivatott az ellenséges felvásárlástól a stratégiai fontosságú vállalatokat. A magyar kormánynak két hónap állt rendelkezésére, hogy válaszoljon. Magyarország fenntartja álláspontját, hogy a törvény nem korlátozza a tőke szabad áramlását, de ha mégis lenne ezzel ellentétes európai bizottsági álláspont, akkor „természetesen módosítjuk a jogszabályt”, mondta január 14-én Göncz Kinga külügyminiszter. Szerinte a brüsszeli bizottság által felsoroltak nem tűnnek lényegi kifogásoknak, és a magyar kormány további konzultációkat javasolt.
(MTI)
