Gyűlöletbeszéd, gyülekezési jog: az IRM ugrásra készen vár

Korrupcióellenes intézkedési tervet készít a szaktárca a büntetés-végrehajtás számára (bv) – mondta az MTI-nek Takács Albert, aki szerint a börtönparancsnokok vesztegetési botránya „menthetetlen”. A miniszter közölte: ugrásra készen várják a politikai konszenzust a gyülekezési jog újraszabályozásával kapcsolatban.

Új Btk. születhet

Az új büntető törvénykönyv kodifikációjáról szólva a miniszter elmondta: új büntetőpolitikai koncepció készült, amely a nyugat-európai, skandináv modellhez igazodik, eszerint a szabadságvesztés valóban csak végső eszköz, amikor már nincs más lehetőség az elkövető megfékezésére, a társadalom megvédésére, minden más esetben azonban az alternatív szankciókat részesíti előnyben a koncepció. A fiatalkorúak büntetőjogát pedig egy teljesen önálló törvénykönyv tartalmazza majd. Az új koncepciót először egy politikai döntésnek kell megerősítenie, ami várhatóan idén megszületik, azután következhet a szakmai egyeztetés bírák, ügyészek, ügyvédek, kriminológusok és más szakemberek részvételével, továbbá a társadalom véleményének feltérképezése, hiszen azzal szemben nem lehet új büntető kódexet alkotni – mondta Takács Albert. Ha minden a tervek szerint alakul, akkor még ebben a kormányzati ciklusban megszülethet az új büntető törvénykönyv – tette hozzá. Annak kapcsán, hogy a tavalyi évben a büntetőügyekben bevezetett mediációk, azaz a sértett és az elkövető közti megegyezéssel záruló eljárások száma egyes megyékben alig néhány tucat volt, Takács Albert elmondta: ez az intézmény más jogállamokban már bebizonyította létjogosultságát, nálunk növelni kell az elfogadottságát az érintettek, azaz egyfelől az elkövetők és sértettek, másfelől a jogalkalmazók, ügyészek és bírák körében.

Már nem a maga ura

Az új polgári törvénykönyv kodifikációja már befejeződött, az első fél évben a parlament elé kerülhet. Az új alkotmányra vonatkozó kérdés kapcsán viszont a miniszter elmondta: elődei foglalkoztak a problémával, készült alkotmánykoncepció, normaszöveg, ám az alkotmányozás politikai feltételei hiányoznak, ezért nincs napirenden. Arra a kérdésre, milyen az ombudsmani, jogvédő pozícióból átülni az igazságügyi, rendvédelmi miniszteri székbe, Takács Albert elmondta: a miniszteri poszt sokkal nagyobb befolyással, de sokkal nagyobb felelősséggel is jár, mint az országgyűlési biztos általános helyettese, amit 2001 és 2007 között töltött be. „Ombudsmanként a magam ura voltam, most van főnököm, tagja vagyok egy testületnek, a kormánynak, többet kell egyeztetnem, és annak egy szakaszában elmondhatom a véleményemet, aztán fegyelmezetten tartanom kell magam a többségi döntéshez. De eddig még soha nem kerültem szembe a szakmai meggyőződésemmel, lelkiismeretemmel” – mondta Takács Albert.