Morvai Krisztina nyílt levele Sólyom Lászlónak

A népszavazásra bocsátott törvényt a köztársasági elnök csak akkor írja alá, ha azt a népszavazás megerősítette.

Amint arról Köztársasági Elnök Urat már tájékoztattam, a jogszabállyal szemben – a megfelelő időben – törvényt megerősítő népszavazást kezdeményeztem. A vonatkozó eljárási szabályok értelmében az Országos Választási Bizottságtól kértem a népszavazási kérdéseim hitelesítését, majd elutasító döntésüket követően az Alkotmánybírósághoz fordultam. A jogorvoslat folytán az eljárás ez idő szerint is folyamatban van. Köztársasági Elnök Úr volt az előadó alkotmánybírója annak a döntésnek, amely kimondta, hogy ha állampolgári alapjog tényleges gyakorlása valamely feltételtől függ, akkor a feltétel teljesítése érdekében megtett első lépéstől az alapjog védelmet élvez. Ettől kezdve az állami szervek – így a köztársasági elnök is – kötelesek minden olyan cselekménytől tartózkodni, ami az alapjog gyakorlását akadályozhatja. Ez esetemben azt jelenti, hogy a népszavazáshoz, annak kezdeményezéséhez való alapvető állampolgári jogom csak akkor teljesül, ha Köztársasági Elnök Úr bevárja az általam kezdeményezett népszavazás eredményét, s addig a törvényt nem írja alá.
A népszavazáshoz való jog tehát – az alkotmány szerint – állampolgári ALAPJOG.
Az ún. „törvényt megerősítő népszavazásra” ugyanazon jogszabályi rendelkezések vonatkoznak, mint bármely más népszavazásra. Következésképpen állampolgár éppúgy kezdeményezhet – alapvető állampolgári jogként – törvényt megerősítő népszavazást, mint más típusú népszavazást. Minden ettől eltérő értelmezés nélkülözi a jogszabályi alapot, ezért jogállamban megengedhetetlen. Márpedig ha az alkotmány 26. § (6) bekezdése más értelmezést kap, mint amelyet fentebb kifejtettem, akkor ezt az állampolgári alapjogot magánszemély egyáltalán nem gyakorolhatná, mert a nyitva álló idő – a törvény elfogadása és aláírása között, 15 nap – minden esetben túl rövid lenne a népszavazáshoz. Márpedig a törvényt megerősítő népszavazás kezdeményezéséből az állampolgárok (magánszemélyek) nincsenek kizárva, hiszen erre semmilyen jogszabály nem utal. Ellentétes is lenne a népszavazás jogintézményének alaptermészetével, ha a közvetlen demokrácia ezen alapformáját csak a közvetett, azaz képviseleti demokrácia letéteményesei, az Országgyűlés képviselői kezdeményezhetnék.
Itt jegyzem meg, hogy az akaratát mindenáron keresztülvinni kívánó, az állampolgárok, a nép érveit és akaratát semmibe vevő kormánytöbbség február 11-én elutasította a Fidesz törvényt megerősítő népszavazási kezdeményezését is. Ezzel egyértelművé tette: megakadályozza, hogy a nép kinyilváníthassa akaratát.

Sajnálatos módon ettől a kormánytól ez a hozzáállás már megszokott. Amikor a kormányfő elismerte, hogy hazugsággal kerültek hatalomra, erőteljes követelés ellenére sem mondtak le. Köztársasági Elnök Úr ekkor rámutatott, hogy az országban „morális válság” alakult ki. Amikor az MSZP hazudozásai ellen az emberek tiltakozni mertek alapvető állampolgári jogaikkal élve, a hatalom tömeges rendőri brutalitással, önkényes őrizetbe vételek és az ÁVH-t idéző kínzások sorozatával válaszolt.

Köztársasági Elnök Úr!

Ma már nem „csupán” morális válság van Magyarországon. Ennél sokkal többről van szó. A demokrácia, a jogállamiság és az ország alkotmányos működése került súlyos válsághelyzetbe. Államfőként ebben a drámai helyzetben Önnek történelmi felelőssége van.
A magyar demokrácia és a magyar emberek méltóságának, az ország nyugalmának megőrzése, illetve visszaállítása érdekében kérem: éljen alkotmányos jogával és ne írja alá az egészségbiztosítás privatizációjáról szóló törvényt. Ezzel egyben azt is kérem, hogy teljesítse alkotmányos kötelezettségét és őrködjön az államszervezet demokratikus működése felett!

Tisztelettel


Morvai Krisztina