Orbán: Magyarország sikere az igeneken múlik + Videó + Képriport

2007-ről szólva a jóról és nem a rosszról szeretnék beszélni – ezzel kezdte évértékelő beszédét Orbán Viktor, miután köszöntötte a közönség soraiban megjelent Mádl Ferencet és feleségét, Dalma asszonyt. Orbán köszönetet mondott annak a hatvan-egynéhány értelmiséginek is, akik felemelték szavukat az egészségbiztosítási törvény ellen, mert ezzel bebizonyították: vannak még felelős értelmiségiek ebben az országban. Kijelentette: a népszavazáson választható igenen Magyarország jövője múlik. • Orbán Viktor beszédének teljes szövegét itt olvashatja!• „A győztes népszavazás után új világnak kell kezdődnie” • MDF: kettős beszédet alkalmazott Orbán Viktor• Az SZDSZ a szocializmussal riogat • MSZP: a Fidesz a „maradás pártja” lett • Nézze meg a Hír Televízió felvételét! 

Mi magyarok megegyezünk abban, hogy nem fogadjuk el a korlátlan hatalmat, rosszul érezzük magunkat, ha a rossz legyőzi a jót, lázadunk, ha a pénz határozza meg, kiből mi lesz – szögezte le Orbán Viktor. A Fidesz elnöke szerint ma a kudarc tűnik sikernek, az árak folyamatosan nőnek, sokan hitelből fizetik a rezsit, és ez nem a családok, hanem a kormány kudarca.

Mint mondta, az ember nem reformot akar, hanem sikert. – Ki a fenének kell a reform, ha mindenki rosszul jár vele? – tette fel a kérdést Orbán Viktor. A nagyobbik ellenzéki párt elnöke vakvágánynak nevezte, hogy a politikusok arra hivatkoznak, megmagyarázzák, mit miért nem lehet megcsinálni. Orbán úgy véli, van pénz, csak nem oda kerül, ahová kellene, hanem a propagandára, új autókra. – A mi jövőnk más észjárású, mi az egyre nagyobb kenyérben hiszünk, hisszük, hogy a gazdasági növekedés hozza el a sikert – szögezte le. Orbán az egészséget, a tudást és a felelős kormányzást nevezte a siker feltételének.

Mi dolgozzuk a legtöbbet európa országai között, és bárkivel fel is vesszük a versenyt – folytatta Orbán Viktor. Ám felelősséggel bíró emberekhez felelősséget vállaló kormányra is szükség volna. Ehelyett menekülő kormányunk van. Az oktatás, az egészségbiztosítás megszervezése lenne a kormány feladata, amelyet nem tesz meg. Nem lehet folyamatosan az ország fogyatékosságáról beszélni, hisz a helyzet soha nem a nép, hanem mindig a kormányon lévők felelősége.

Ha tandíj lett volna, akkor én most nem állnék itt

Népszavazásra készülünk! – szögezte le Orbán Viktor

Mi tartotta a reményt a diktatúra éveiben? – tette föl a kérdést a Fidesz elnöke. Az, hogy ha mást nem, legalább tanulhattunk. „Ha egy gyerek jól tanult, akkor egyetemi diplomát szerezhetett.” – Ha tandíj lett volna, akkor én most nem állnék itt – fogalmazott. „A tandíj sokakat kirekeszt. Mit érezhet egy diplomás házaspár, egy munkás, aki látja a felcsillanó tehetséget gyermekében, de nem taníttathatja, mert nincs rá pénz? A tandíj zárja el a gyerekek felemelkedését – szögezte le.

Hat év alatt az elsőkből az utolsók lettünk. Ipari nyersanyag, természeti erőforrás nem áll bőségesen országunk rendelkezésére, csupán az ész. Tehetséges nemzet vagyunk. Szellemi muníció terén sohasem álltunk rosszul. Ha ezt elhanyagoljuk minden versenyben alul fogunk maradni – fogalmazott.

A tandíj következményeiről Orbán Viktor elmondta: nemcsak a felsőoktatásba, de egy idő után a gimnáziumokba sem fognak diákok jelentkezni, tudván, később úgysem lesz pénzük továbbtanulni. Éppen ezért nem szabad engednünk, hogy a tandíj elrontsa szellemi erőnket. Meg kell adnunk gyerekeinknek az esélyt, hogy azt adják, ami bennük van.

A népszavazás erőszakmentes népi mozgalom

Az egészségügyről szólva Orbán Viktor emlékeztetett arra, hogy Európa legtöbb adót és járulékot fizető népe vagyunk, így nem lehet azt mondani, hogy ingyenes az egészségügyi ellátás. Ma Magyarországon egy embernek évente önmaga és alkalmazottai után nagyjából 260 ezer forint egészségügyi járulékot kell fizetnie. Így joggal várja el, hogy minőségi ellátásban részesülhessen, hogy az orvosokat és az ápolókat megfizessék. Hova is jutottunk? – tette fel a kérdést a pártelnök.

Szélmalomharcot vívtunk a hálapénz ellen, most mégis fizetünk: hálapénzt és listapénzt is lesarcolunk, hogy előrébb kerülhessünk az ellátási listán. A vizitdíjjal és kórházi napidíjjal kétszer fizetünk ugyanazért. Olyan ez, mint amikor a színházban meg kell váltani a belépőt be- és kifelé menet is.

De ma Magyarországon már egyre többen vannak, akik nem tudják ezt kifizetni. Mindez azt eredményezi, hogy az emberek nem mennek majd orvoshoz, nem gyógyulnak meg, kiesnek a munkavállalásból.

Orbán Viktor beszédében hangsúlyozta: a népszavazás ténye már maga győzelem. Lassan 2 millió aláírás gyűlik össze, ami azt jelenti, hogy Magyarországon majdnem minden negyedik polgár magáénak vallja a népszavazás eszméjét. Orbán úgy vélekedett: kiharcoltuk a népszavazás jogát, az embereknek fontosak ezek a kérdések, nem akarják átadni az irányítást a politikusok kezébe. Magyarországon mindenki büszke lehet erre a győzelemre, a részvéti demokrácia kerekedett felül.

Orbán szerint a népszavazás az erőszakmentes népi mozgalmak formája. Aki 9-én igent mond, a felelős kormányzásra, a sikeres jövőre mond igent. Aki viszont a nemre voksol, a beletörődésre szavaz, felhatalmazza a kormányt, hogy így folytathatja a munkát, sőt ront a helyzeten, hiszen a kormány a nép nélkül fog politizálni. „A kormány pedig alig várja a felhatalmazást” – nyomatékosította Orbán.

Orbán Viktor emlékeztetett, hogy a hétfői parlamenti szavazás után megnőtt a népszavazás tétje. A koalíciós többség megszavazta az egészségbiztosításról szóló törvényt, miközben a civilek, az aláírók száma igazolja, hogy nem szabad privatizálni az egészségügyet. „Megértem a kormány iránti elkötelezettségüket, de ha már ismerik a nép akaratát, a kormány iránti elhivatottságuknak nem szabad felülírnia a demokrácia iránti elkötelezettségüket” – fogalmazott a Fidesz elnöke a parlamenti szavazással kapcsolatban. „A kormány elégedetlen a néppel, így le fogja váltani” – idézte Orbán Viktor, majd azzal folytatta, hogy a népszavazás győzelme a jövő győzelme a hiábavaló várakozás felett.

A Central Park és a harmadik világ

Orbán Viktor elmondta, hogy napjainkban egy II. kerületben élő férfi 12 évvel él tovább, mint egy nógrádi faluban lakó társa. Az egyik egy szép, nyugat-európai átlagadat, a másik ukrajnai. Ha így mennek tovább a dolgok, ez a különbség 20 évre növekedhet. Mindez egy olyan Magyarországhoz vezethet, ahol egy kisebbség úgy élhet, vagy legalábbis úgy érezheti hogy úgy él, mintha a New York-i Central Park oldalában lenne a háza. A többség pedig úgy él és úgy is fogja érezni, mintha a harmadik világban élne – figyelmeztetett.

Ennek vállalhatatlanságával az egész magyar társadalom egyetért – tette hozzá. A politikus leszögezte, hogy a különbségek folyamatos növekedése következtében az az érzet alakulhat ki az emberekben, hogy a diktatúra idején jobb volt az élet, mint a szabadságban. Mindez annak tükrében érdekes, hogy 20 éve azok kiáltották ki ellenségnek a kapitalizmust, akik a legnagyobb építői ma – mondta Orbán.

Mindnyájan rendszerváltók voltunk, és tudjuk, hogy a a szabad világ több lehetőséget ad az oktatás és az egészségügy területén, mint a korábbi rendszer. „Ki kell mondanunk, hogy a szabadság jobb mint a diktatúra, mivel több lehetőséget nyújt.” Orbán Viktor szerint az igenek győzelme új korszakot nyit. „Azok mondják, hogy nem lesz következménye, akik korábban azt állították, hogy nem is lesz népszavazás.

A március 9-i győzelemmel egy népi mozgalom lehet sikeres a kormányzattal szemben, ilyenre a rendszerváltás óta nem volt példa – tette hozzá a Fidesz elnöke, aki szerint mindig az első siker a legfontosabb: ha egyszer sikerült, sikerülni fog másodszorra is. A legnagyobb kérdés, hogy az első győzelem lendületével meddig lesznek képesek az emberek eljutni. – A legnagyobb cél, ami felé igyekszünk, hogy olyan kormánya legyen Magyarországnak, amelyben az emberek is sikeresek – zárta évértékelő beszédét Orbán Viktor.