Der Standard (derstandard.at)
A baloldali-liberális osztrák napilapban Leo Szemeliker Hideg-meleg a magyar gazdaságnak című optimista hangvételű cikkében elemzi a belpolitikai válság közgazdasági hatásait. Már régen volt, amikor Magyarország a régió csodagyerekének számított. De a „kalandos gazdaságpolitika” – amint Richter Sándor, a bécsi WIIW közgazdásza fogalmazott –, szintén a múlté. A költségvetési hiányt a most szétesett kormány a GDP 5,5 százalékára csökkentette, a 2006-os hajmeresztő 9,2-ről. Az erősen csökkentett közkiadások miatt azonban igencsak lelassult a gazdasági növekedés: tavaly mindössze 1,3 százalékra. Richter, a Bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlítások Intézetének (WIIW) Magyarország szakértője 2,5 százalékos növekedést vár. Ez még mindig messze alatta marad a dinamikus, 10,5 százalékos szenzációs szlovák növekedési adatainak. „Magyarország most fizeti meg a normalizáció árát” – fogalmazott Richter. Azonban szkeptikus, hogy további reformok nélkül a magyar költségvetés adatainak gyógyulása valóban hosszú távon is fenntartható. „2010-ben ismét választások lesznek, ami eddig mindig katasztrófa volt.” Az „adócukorkák és ajándékok” az országot a pénzügyi összeomlás szélére juttatták. Budapesten a legfontosabb téma az egészségügyi reform. Az erről megtartott népszavazás súlyos vereséget mért a kormányzó szocialistákra és liberálisokra, ami egyúttal nagy győzelem volt az ellenzéki jobboldali-konzervatív Fidesz számára. Igencsak kérdéses, hogy Gyurcsány a kisebbségi kormánnyal miként lesz képes az egészségügyi reformot tovább vinni. Szakértők halasztással, legjobb esetben az egész elképzelés újra tárgyalásával számolnak. Az aktuális pénzügyi válság súlyosan érintheti a magyar államot, kevéssé a magánszektort. Hiszen a kamatok, beleértve a „kockázati prémiumot”, amit a magyar államnak a hitelezőknek kell fizetnie, gyorsan emelkedtek az amerikai hitelválság miatt. Az állampapírok hozadéka emiatt jelentősen csökkent, ami az MNB-t arra késztette, hogy az irányadó kamatot 7,5-ről 8,0 százalékra emelje.
Wirtschaftsblatt (wirtschaftsblatt.at)
Az osztrák gazdasági napilap Alakot ölt az új európai gáztérség című cikkében elemzi a leendő közép-európai vezetékhálózat állását. Lassan, de biztosan alakot öltenek a nagy európai gázprojektek: Nabucco, Déli- és az Északi Áramlat. A cikk szerint ebben a versenyben a Nabucco vezet. Jól értesültek szerint Törökország és az EU megállapodott a Nabucco építésének kezdetéről. Ankara közelében tervezik az építkezés kezdetét. Az EU támogatásokkal kívánja elérni, hogy Ahiboz az egyik legfontosabb energiakereskedelmi hellyé váljon – nyilatkozta a török energiaminisztérium képviselője. Oroszország a Nabuccóval párhuzamosan tervezi saját európai szállítási kapacitásának kiépítését is. Az, hogy átfedések lehetségesek, jól mutatja Magyarország példája. Magyarország a közelmúltban megállapodott arról, hogy beszáll a Déli Áramlat nevű olasz-orosz gázvezeték projektbe, ami az ÖMV által szervezett Nabucco elképzelés konkurense. A moszkvai aláírás előtt Gyurcsány Vlagyimir Putyinnal találkozott, s kijelentette „Önök gyorsabbak voltak, mint a Nabucco”. Mint mondta, Magyarország továbbra is támogatja a Nabuccót, de abból indul ki, hogy a Déli Áramlat korábban elkészül. Jóval lassabban haladnak a dolgok a Balti-tenger alatt tervezett gázvezetéknél. Valdas Adamkus litván elnök felszólította a szövetségi kormányt, hogy adja fel a tervet. Egy interjúban kijelentette, mindenekelőtt környezetvédelmi okokból a terv „teljességgel elfogadhatatlan”. A szerinte az orosz gáz szállításának lenne olcsóbb és a környezetvédelmi szempontokból biztosabb megoldása. Keményen támadta interjújában Gerhard Schrödert, aki kormányzati ideje alatt titkos megállapodások keretében kész helyzetet teremtett. Ez az eljárás ellentmondásban áll az „EU szellemével”. „Bennünket megsértett Schröder eljárása”, fogalmazott Adamkus. A vezeték ügyében a svédek egy apró sikert tudtak elkönyvelni. Gotland legfontosabb regionális szerve zöld jelzést adott az Északi Áramlathoz. A visby önkormányzata hétfőn 52 szavazattal 19 ellenében engedélyezte Slite kikötőjének igénybevételét 2009 és 2011 között. Gotland szigete a megállapodás értelmében 70 millió koronát (7,39 millió eurót) előleget kap az esedékes kikötői díjakból. S ez az összeg akkor is jár nekik, ha a vezeték végül mégsem épülne meg, nyilatkozta az SR rádió. A vezeték terve ellen mindenekelőtt Lengyelország és a Balti-államok harcolnak. Ezen államok számára a vezeték a tranzitdíjak elvesztését jelentené. Helyette egy szárazföldi vezeték építését tervezték. Kritikus hangok – mindenekelőtt a környezetvédelmi kérdésekkel kapcsolatos bizonytalanságok miatt – hallatszanak Svédországból és Finnországból is.
origo.hu
Őket alázta meg Magyar Péter az eddig kiszivárgott hangfelvételekben
