Meghalt a magyar király utolsó katonája

A Cicero beszámol az első világháború utolsó magyarországi születésű katonájának haláláról. A Frankfurter Allgemeine Zeitung a 2009-es németországi választások időpontja körüli csatározásokról ír.

Cicero

A berlini politikai magazinban André Groenewoud A császár utolsó katonája című cikkében tudósít az Osztrák-Magyar Monarchia kedden elhunyt frontharcosáról, akivel a halála előtt a baden-württembergi Niderstettenben beszélgetett a riporter.

Franz Künstler 1900. július 24-én született a Temes megyei Sóstón. Eredetileg jogot szeretett volna tanulni, de amikor 1914-ben kitört az I. világháború és testvéreit behívták, a családi birtokon kellett segítenie. A haláláig kiváló szellemi frissességnek örvendő Künstler 1914. június 28-án Ferenc Ferdinánd meggyilkolásának napján éppen a temesvári Lenau Gimnáziumból utazott haza Nagykikindára. 1918 januárjában behívták Szegedre, majd hat heti alapkiképzést követően az V. honvéd tüzérezred állományában az olasz frontra, a Piavéhoz vezényelték. Az összeomlást követően Budapesten keresett munkát, majd 1931-ben fémkereskedőként önállósította magát. A második világháborúban is behívták, 1942-ben hat hónapon keresztül Ukrajnában volt motoros futár. A II. világháború után kitelepítették Magyarországról és családjával a niederstetteni kastélyban talált menedéket számos Kelet-Poroszországból érkezett arisztokratával egyetemben.

„Hallgasson ide” – fogalmaz Künstler. „Magyarországon úriember voltam. Niederstettenben az utolsó szemét. Még a háziszolga is úgy bánt velem, mintha a cipőtalpa lennék.” A településen is hiába bízott a helyiek szolidaritásában. Segédmunkásként próbálta túlélni a háború utáni időszakot, majd egy bad mergentheimi csomagküldő szolgálatnál dolgozott. 1956-ban egy súlyos influenza után munkaképtelenné vált és nyugdíjba vonult. „Havi 62 márka nyugdíjat kaptam. Ez természetesen túl kevés volt”, fogalmazott. Künstler később a parasztoknál régi bútorokat vásárolt, restaurálta azokat, majd továbbadta.

Keddig már csak 14 egykori katona tudott az 1914 és 1918 közötti nagy háborúról beszámolni, az egykor bevonult 65 millióból. A legidősebb közülük a 111 éves Henry Allingham Angliából. Pár hónappal ezelőttig Niederstettenen kívül szinte senki sem vett tudomást Künstlerről. Januárban azonban véget ért a nyugalom. Mivel ez év elején elhunyt a legöregebb német, a 108 éves kölni Dr. Eich Kästner Künstler, ezért szinte azonnal sztárrá vált. Elárasztották az autogram- és emléktárgyvadászok levelei.

Frankfurter Allgemeine Zeitung

A konzervatív német napilapban Majid Sattar A kampány elkezdődött című cikkében foglalkozik a Szövetségi Köztársaság 2009-es szuper választási évével. Az SPD-elnökség döntésével, miszerint Gesine Schwant jelölik szövetségi elnöknek, Németországban megkezdődött a hosszú választási kampány. Már a 2008. őszi bajorországi tartományi választás is új fényben látszik, hiszen ez lényegesen módosíthatja az elnökválasztó testület összetételét. 2009 szuper választási év lesz, nyolc önkormányzati, négy tartományi (Brandenburg, Saar-vidék, Szászország, Thüringia), egy EP-, egy Bundestag- és a már említett köztársasági elnökválasztás.

Azért, hogy a választók ne fáradjanak ki, ezért az időpontokat összevonnák. A mellette és ellene szóló érvek nagyjából arányban vannak. A berlini és a tartományi székhelyeken tevékenykedő stratégák saját pártjuk számára keresik a legkedvezőbb választási időpontot. A politikai naptár – az időpontok sora és az időpontösszevonások feltételezett mozgósítási hatása – meghatározhatja a voksolások kimenetele.

A 2009-es választási év május 23-án kezdődik – a nép közvetlen részvétele nélkül. Ezen a napon ül össze az elnökválasztó testület. (A testületet a Bundestag-képviselőkből és a velük azonos számban a tartományi parlamentek küldötteiből állítják össze.) Egy meglepő berlini eredmény szárnyakat adhat a baloldalnak a két héttel később sorra kerülő EP-választásokon. Amennyiben Horst Köhler a harmadik fordulóban voksokat kapna a zöldektől. A június 7-i EP-választásokról annyi már tudható, hogy ezt az időpontot számos tartományban önkormányzati választásokra fogják felhasználni. A Bundestag-választások szeptember 20-án, vagy 27-én valószínűek. Ezen időpontok között mozognak a pártstratégák gondolatkísérletei.

Egyedül Brandenburgban tűnik biztosnak az időpont, ahol szintén nagykoalíció kormányoz. A Havel-partján az SPD és a CDU szeretné a tartományi voksolást összekapcsolni a szövetségi választásokkal. Szászországban, ahol névlegesen szintén nagykoalíció kormányoz – itt az SPD egyszámjegyű kispárt – még bizonytalanok az időpontok. A szociáldemokraták itt is szeretnék a brandenburgi példát követni, mert országos voksoláskor mindig jobb eredményre számíthattak. A CDU viszont szeretné különválasztani az időpontokat. De hivatalosan még nem döntöttek, mert azok az idők véget értek, amikor tartományi választásokon kiváló eredményekre számíthattak.