A törökök Európa új zsidói?

A Spiegel a mai mindent eldöntőnek beharangozott labdarúgó-mérkőzés előtt foglalkozik a magukat Európa elnyomottainak érző törökökkel. A Financial Times Deutschland beszámolója szerint Oroszország számos uniós húsüzemből, többek között magyarokból is, betiltotta a sertés- és baromfihús importját. A Presse arról tájékoztat, mely üzemek kapták a legnagyobb uniós mezőgazdasági támogatást.

Financial Times Deutschland (ftd.de)

A német gazdasági napilapban Wolfgang Proissl Moszkva betiltja a húsimportot című, brüsszeli keltezésű cikkében ismerteti az orosz kormány döntését, miszerint hét uniós tagállam 70 üzeméből betiltotta a sertés- és a baromfihús importját. Moszkva nem sokkal az EU–Oroszország-csúcstalálkozó előtt a húskészítményekben talált, az egészségügyi normákat meghaladó mennyiségű antibiotikum-maradékra hivatkozva megtiltotta a behozatalt.

Peter Mandelson uniós biztos szóvivője az aktuális beviteli tilalmat „komoly aggodalmakra okot adónak” nevezte. Mint mondta, „az európai mezőgazdasági termékek, melyeket Oroszországba exportálnak, biztonságosak, és megfelelnek a nemzetközi elvárásoknak.” A lap értesülése szerint Moszkva a húsmintákban talált antibiotikumokkal magyarázza döntését. Német diplomaták szerint a Szövetségi Köztársaság 13 üzemét érinti a tilalom. A német mellett francia, dán, olasz, spanyol, belga és magyar üzemeket érint az orosz döntés. A brüsszeli bizottság feltételezése szerint a határozat mögött protekcionista motívumok húzódnak meg. Dimitrij Medvegyev és elődje, Vlagyimir Putyin már korábban is arra használta ez egészségügyi fenntartásokat, hogy az EU-konkurenseket kiszorítsa a piacról. Céljuk a helyi termelők erősítése, hogy erősítsék a Oroszország élelmiszerellátást.

Die Presse (diepresse.com)

A konzervatív bécsi napilapban Oilver Grimm und Regina Pöll Agrártámogatások: A győztesek a... című összeállításában bemutatja, kiket lehet az uniós mezőgazdasági szubvenciók igazi haszonélvezőjének tekinteni. A brüsszeli szubvenciók nagysága 2006–2007-ben 33 cent és 6,8 millió euró között ingadozott. Hétfő óta mindenki elolvashatja az interneten, hogy mekkora támogatást kaptak 2006 és 2007 októbere között a gazdák. Összességében vegyes a kép. Miközben egyesek tényleg jelentős summát kapnak, az osztrák gazdák uniós szinten jól, de nem kiemelkedően szerepelnek a támogatások elnyerésében. A skála végén egy stájer gazdasszony áll, aki összesen 33 centet – mintegy 80 forintot – kapott Brüsszelből.

A legnagyobb nyertesek meglepő módon, nem tipikus mezőgazdasági üzemek, hanem nagy iparvállalatok, illetve állami intézmények. Az első helyen a gyümölcslékészítő Rauch, a második a tőzsdén jegyzett mezőgazdasági konszern, az Agrana. A Red Bullt készítő Rauch 6,8 milliót kapott, hogy a cég a drágább uniós cukrot vásárolja. Ugyanezekből az okokból a Sandoz gyógyszergyár, valamint az élelmiszergyártó óriás, a Kraft Foods Austria komoly támogatásban részesült. Nemcsak cukor, de a burgonyából nyerhető keményítő okán is jelentős támogatásban az ipar mint egy jelentős papírgyár példája mutatja. A cég 166 184,65 eurót kasszíroz azért, hogy a drágább EU-burgonyából készített keményítőt vásárolja.

Az élelmiszeripar és a vegyipar mellett az állami és félállami intézmények tartoznak a leginkább támogatottak kategóriájába. A harmadik legnagyobb támogatást fogadó intézmény a Stájer Tartományi Mezőgazdasági Intézet a maga 2 593 328,25 eurójával. Szintén jelentős tételt jelent a mezőgazdasági kamara kutatóintézete, mely több mint 900 000 eurós támogatásban részesül.

Der Spiegel (spiegel.de)

A baloldali hírmagazin A Törökország-szakértő sajnálkozik a zsidóüldözések ügyében mondott hasonlata miatt című cikkében foglalkozik a mai labdarúgó-mérkőzés miatt is érezhető európai etnikai feszültségekkel. Faruk Sen az esseni Törökország Kutatások Központjának (ZfT) vezetője szerint a mai Európában a törökök helyzete hasonló a nemzetiszocialista korszakban az üldözött zsidókéhoz. Sen utóbb sajnálatosnak nevezte megfogalmazását. Faruk Sen a török Referans című újságban elemezte a külföldön élő törökök helyzetét, mint írta „ők lesznek Európa új zsidói”. Annak ellenére, hogy már 47 éve Nyugat- és Közép-Európában élnek, „ha eltérő mértékben és eltérő formában, mint a zsidókat, diszkriminálják és kirekesztik” őket.

Sen kommentárjának előtörténetéhez tartoznak egyes törökországi antiszemita jelenségek, melynek célpontja elsődlegesen az ismert zsidó vállalkozó, Ishak Alaton volt. Neki címezve szavait Sen a Frankfurter Allgemeine Zeitungban úgy fogalmazott, „ne szomorítsák el egyes törökországi csoportok antiszemita tendenciái. A török nép, az új Európa zsidói támogatni fogjuk önt.”

Sen későbbi nyilatkozatában sajnálatának adott hangot. Mint azt nyilatkozatában írta, az összehasonlítás „a maga pontatlanságában, ahogyan a cikkben megjelent, elfogadhatatlan. Annak ellenére, hogy meggyőződésem, a törököket Európában jelentős társadalmi kirekesztés sújtja, mégsem hasonlítható össze a zsidóüldözésekkel” – fogalmazott Sen, aki egyúttal hangsúlyozta, nem kívánta a holokauszt jelentőségét csökkenteni, és sajnálatosnak tartja, ha cikke ezt a benyomást keltette.