Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldali hírmagazinban Jörg Schallenberg Nácik a lescsapdában című cikkében ismerteti minden idők legnagyobb német labdarúgókudarcát, a frissen egyesült birodalmi válogatott 1938-as gyalázatos szereplését. 1937-ben Breslauban a németek 8–0-ra legyőzték a dánokat. Úgy tűnt, senki sem lesz képes megállítani őket. Nagy-Britannia nem indult, legfeljebb Magyarország, Olaszország és természetesen Ausztria lehetett veszélyes a németekre. Ezek az országok játszották a legtechnikásabb és művészibb focit, még akkor is, ha időnként elfelejtettek győzni. A németek nem sokra tartották szomszédjuk rövid passzos játékát, helyette erőteljesen, gyorsan és célratörően kombináltak. S miközben az osztrákok régen profik voltak, addig a németeknek még a mérkőzések miatti keresetkiesést sem térítették meg.
1938. március 12-én a Wehrmacht bevonult Ausztriába. Annak ellenére, hogy mindkét ország kvalifikálta magát a vb-döntőbe, ráadásul mindkét csapat esélyes volt a győzelemre, március 28-án már jelezték a labdarúgó-világszövetségnek az osztrák szövetség megszűntét. Mint Hans von Tschammer birodalmi sportvezető Seppl Herbergernek, az új „nagynémet” csapat edzőjének megüzente – aki felvetette, hogy külön „osztrák” és „német” csapatokkal nevezzenek –, a történelem elvárja tőlük, hogy egységes, 5:6-os keverékarányú csapatokkal induljanak. A tizenegy fős csapatból a mérkőzéseken a „régi birodalomból” 5-6 játékos játsszon, a többiek Ostmarkból érkezzenek. A németek az első mérkőzésen 1–1-et játszottak a svájciakkal. Míg a krónikus devizahiány miatt német szurkolók alig-alig támogatták csapatukat, addig a 15 000 svájci mellett természetesen a franciák is a helvéteknek szorítottak. Mivel akkor még nem tizenegyesekkel döntöttek, ezért a mérkőzést megismételték. Az 6–5-ös doktrína fogságában vergődő német válogatott 4–2-re veszített Svájc ellen, s így már az első fordulóban kiesett. Példátlan blamázs. Herberger személyes feljegyzéseiben a sikeredző elismerte, hogy a nagynémet fociálmoknak ilyen katasztrófával kellett végződnie. Rosszabbul, mint az íróasztal mögött kitalált 1938-as német csapat, sohasem szerepeltek a világbajnokságon. Herberger 16 évvel később mégis megszerezte a berni hősökkel a világbajnoki címet. Különösen a középdöntő 6–1-es győzelme lelkesítette a fiatal NSZK csapatát. Az ellenfelet akkor Ausztriának hívták.
Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív német napilapban Eckart Lohse A titkár című cikkében vázolja a CDU uniós biztosjelöltje, Peter Hintze portréját. Az evangélikus teológus végzettségű Hintze régóta a második vonalban tevékenykedik. Ő azt a politikustípust testesíti meg, aki másokat segít, támogat. Életrajza tele van olyan fogalmakkal, mint titkár és helyettes. Peter Hintze és Angela Merkel útjai már korábban keresztezték egymást. Az újraegyesült Németország kormányában 1991-től Merkel ifjúsági miniszter, míg Hintze a tárca államtitkára lett. De nem sokkal később kiderült, a párt lesz Peter Hintze fő harctere, amikor 1992-ben elhagyta a minisztériumot, és Helmut Kohl CDU-elnök pártigazgatója lett. Hintze volt az elnök embere, akinek kampányát segítve 1994-ben vörös zoknikat aggatott a szárítókötélre, ezzel kívánta a PDS–SPD-koalíció veszélyére felhívni a németek figyelmét.
