Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldali német hírmagazinban Philipp Wittrock Egy sör a kihallgatáshoz című cikkében tudósít egy morbid berlini kocsmáról és az amiatt kirobbant vitáról, „élménygasztronómiának” nevezi Willi Gau lokálját. A falakon FDJ (keletnémet KISZ – a szerk.)-ingek és Stasilogós tányérok láthatók, a bejárat felett egy álkamera látható. Az ajtónál egy kirakati bábu az NDK készenléti rendőrségének egyenruhájában gumibottal és pajzzsal. S a táblák olyan szövegekkel hirdetik a keletnémet konyhát, mint: „Jöjjön el hozzánk, vagy mi megyünk el Önhöz!” „A céghez” nevet viseli a Berlin-Lichtenbergben fekvő műintézmény, melynek nevét a Stasi mottójáról vette. Alcíme: „A konspiratív találkozó”. A „stílusosan” bekötött étlap a „Fasizmus elleni harc medálja” címet viseli, melyben a „konyhafőnök” fedőnevű ügynök feljegyzéseit olvashatja a vendég. Az NDK- és Stasi-emléktárgyakat a kocsmárosok ismeretségi körükben gyűjtötték, internetes aukciókon vásárolták, vagy éppen a vendégek hozták magukkal. Aki rendszeresen érkezik és hajlandó aláírni egy nyilatkozatot, az „vendég” fedőnevű ügynök lehet, ami tíz százalék kedvezményre jogosít. „Mi szatirikus komolysággal szembenézünk a Stasi-múlttal” – magyarázza Gau, aki ingén viseli a 30 évnyi Stasi-ténykedésért járó emléktűt, bár a valóságban nem dolgozott Mielke csapatának. A besúgott áldozatok túlnyomó többsége kevéssé találja viccesnek ezt a Stasi-nosztalgiát. Évtizedeken keresztül 90 000 főállású és több mint 100 000 „nem hivatalos” ügynök figyelte meg a polgárokat. A „párt pajzsa és kardja”, ahogyan a Stasit az NDK-s zsargonban hívták, elnyomta és terrorizálta az NSZEP-rezsim ellenzékét. Több tucat kilométer lehallgatási anyagot, közel 18 millió adatkártyát, valamint százezernyi fényképet, video- és lehallgatási anyagot tárolnak a közeli Normannenstraßen, Marianne Birthler, a Stasi-anyagok szövetségi megbízottjának archívumában, a titkosszolgálat egykori központjában. „Ezt a kocsmaötletet ízléstelenségben aligha lehet felülmúlni” – nyilatkozta a felháborodott Birthler. Sokaknak, akik levéltárában tájékozódnak a Stasi embertelen gyakorlatáról, „biztosan nem fog ízleni a kocsmában elfogyasztott sör”. Peter Alexander Hussock, az NDK titkosszolgálatának áldozatait tömörítő szervezet vezetője úgy fogalmazott, „sok ember máig reszket, ha a Stasira gondol, álmatlanságra és testi bajokra panaszkodnak”. Túlságosan komoly téma ez, hogy ebből viccet csináljanak – vélekedett Hussock.
Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív német napilapban Mechthild Küpper Szabadidő a temetőben című cikkében ismerteti a végtisztességgel kapcsolatos berlini szokások változását és következményeit. Berlinben csodálatos temetők vannak – de túl sok. Körülbelül a temetők területének 40 százalékára nincs szükség – derül ki a tavalyi, a berlini szenátus által elkészített „temetői fejlesztési tervből”. Ennek oka: az emberek jelentős része már elhamvasztatja vagy névtelenül elásatja magát az erdőben. Ezért üdvözli az evangélikus egyház – amely a város után a második legnagyobb temetői területekkel rendelkezik –, hogy a jövőben azokat gazdaságilag is hasznosíthatja.
Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív bécsi napilap Az az érzésünk, hogy 1683-at írunk című cikkében foglalkozik az osztrák választási kampány állítólagos törökellenes élével. Suat Kiniklioglu, a török kormánypárt, az AKP (Igazságosság és Fejlődés Pártja) külügyi bizottságának szóvivője annak a félelmének adott hangot, hogy Ausztriában egy lopakodó iszlamizálódástól való félelemmel kampányolnak. „Ha valaki odafigyel az osztrákokra, az az érzése támad, hogy 1683-at írunk, és az ottománok éppen most vonultak vissza Bécs falai alól. Ezt a témát nem kell dramatizálni, hanem a lehetőségekhez képest józanul és racionálisan kell vele foglalkozni” – nyilatkozta Kiniklioglu egy hétfőn megjelent magazinban. Az interjúban Kiniklioglu állást foglal a fejkendőtilalmi vitában is. Az AKP kész megbékélni a tiltással. A jelenség megoszt és igen érzékeny. Nem tervezzük, hogy a kérdést a következő időben napirendre tűzzük – fogalmazott Kiniklioglu. 2008 februárjában a parlament az AKP kezdeményezésére engedélyezte a fejkendő viselését az egyetemista nők számára. A döntést négy hónappal később az alkotmánybíróság érvénytelenítette. Ennek értelmében aki az iszlám alapján viselt fejkendőt nem hajlandó levetni, azt továbbra is kizárják a felsőoktatásból.
origo.hu
Váratlan meglepetés érte a táskatolvajokat egy vonaton - videó
