Fogy a nagy pártok hátországa Ausztriában

A Die Presse a nagy pártok hátországa lemorzsolódásának okait kutatja. A Süddeutsche Zeitung ismerteti az orosz érdekek egyik ismert szószólójának Gerhard Schrödernek a kaukázusi válság kapcsán tett nyilatkozatát.

Die Presse

A bécsi napilapban Claudia Dannhauser Az SPÖ és ÖVP: A zsugorodik a leghűségesebb támogatói kör című cikkében elemzi az osztrák politikai élet átalakulását. A nagykoalíció állandó vitái sok polgárt elfordítottak az SPÖ-től és a ÖVP-től. A közvélemény-kutatások szerint mindkét nagy párt támogatottsága jóval alulmúlja a 2006-os voksoláskor elért eredményeket, ahol az SPÖ 35,3, míg az ÖVP 34,3 százalékot kapott. Ebben a helyzetben a két nagy pártot különösen keményen érinti, hogy a hagyományos választói rétegük fogyatkozik. Az SPÖ-nél a 70-es évektől érezhető a támogatók lemorzsolódása. „Eltekintve néhány alkalmi csúcsponttól megfigyelhető az állandó hanyatlás a szociáldemokratáknál”, elemzi a helyzetet Anton Pelinka a Bécsi Konfliktuskutatási Intézet igazgatója. Majd megjegyzi „ezt csak az ÖVP problémái fedik el.”

Mindkét párt azzal a dilemmával küzd, hogy saját leghűségesebb kliensrétege számszerűen folyamatosan zsugorodik. Egyre kevesebb ugyanis az ipari munkás és a gazda. Viszont bővül a középosztály. Ez a réteg viszont a választásokon rugalmasabb és hullámzó hangulatú. Ha egy párt még klasszikus választói csoporttal rendelkezik, az az ÖVP és a gazdák. 80-85 százalékuk kitart mellettük”, nyilatkozta Fritz Plasser az innsbrucki egyetem politológusa. De a számuk csökken. Günther Ogris a Társadalomtudományi Intézet munkatársaként úgy véli, ha az SPÖ-nek van még hol keresnivalója, akkor a képzettek szakmunkások körében. Az egyszerű munkások körében a vörösök nem csak a Jörg Haider számára veszítettek el választókat, de ők hajlamosak arra, hogy távol maradjanak az urnáktól. Valóban ki az igazi vörös törzsválasztó? „A 300 000 párttag és az ő családjaik.” A szakszervezetekkel megkötött kiegyezéssel Werner Faymann az új SPÖ elnök egy olyan választói réteget szólíthat meg, mely 2006-ban nem igazán érezte indíttatva magát, hogy voksolni menjen. „Egy olyan probléma, mivel az ÖVP-nek is meg kellett küzdenie a keresztény szakszervezetekkel kapcsolatban”, fogalmazott Ogris. Ők csalódtak a nagy párt szociális érzéketlensége okán.

A néppárt helyzete sem sokkal jobb. Ők azt kockáztatják, ha a gazdasági érdekeket írják a zászlajukra, hogy a másik oldal szociális érzéketlenséget vet a szemére. „A kötelező óvodai év bevezetésének követelésével Wilhelm Molterer ÖVP egy feminista, fiatal témát vett fel programjába és ezzel ellensúlyozza az SPÖ szociális kompetenciáját. Ugyanakkor gazdasági józanságát is elárulja, tisztában van a követelése árával”, fogalmazott Pelinka. „Az idősebbek választói viselkedése is változóban van”, fogalmazott Plasser. A drágulás masszívan hatott a kis nyugdíjakban részesülőkre. S ők adják a nyugdíjasok többségét. Márpedig ők pontosan odafigyelnek a pártok ígéreteire, s mérlegelni fogják azokat. Aki a nem készít megfelelő csomagot e választóknak, az Fritz Dinkhauser listájának készíti elő az útját. Pelinka is mozgásban látja a nyugdíjasokat és úgy véli egy részük átléphet az FPÖ táborába.

Süddeutsche Zeitung

A baloldali müncheni napilap Schröder: Szaakasvili egy „hazárdjátékos” című cikkében foglalkozik a kaukázusi válság németországi megítélésével. Gerhard Schröder (SPD) volt kancellár bekapcsolódott a kaukázusi válságról folyó vitába. Schröder a grúz elnököt „hazárdjátékosnak” nevezte, a kaukázusi harcok elindítójának a grúzok bevonulását látja Dél-Oszétiába. Egyúttal óvott attól, hogy a grúzokat túl gyorsan felvegyék a NATO-ba. Az ország NATO belépése a legfrissebb eseményekkel még messzebbre tolódott, fogalmazott Schröder. A CDU, az FDP és az SPD külpolitikusai szintén fenntartásaikat hangoztatták a gyors NATO felvételükkel kapcsolatban. Meggyőződésének adott hangot, hogy Oroszország a Kaukázusban nem folytat terjeszkedő politikát. A volt kancellár jelenleg a Gazprom által Balti-tengeri gázvezeték az északi áramlat felügyelőbizottságát vezeti. Schröder nem látja szükségesnek, hogy a Berlin és Moszkva közötti „stratégiai partnerséget” a legújabb események miatt fel kellene mondani. „Nem tartom helyesnek Oroszország démonizálását. Én Oroszországot Európa részének tartom” fogalmazott a volt kancellár.

A Schröder által hevesen bírált, Szaakasvili időközben mély elismeréséről biztosította Angela Merkelt a kaukázusi konfliktusban megfogalmazott álláspontja miatt. Mint nyilatkozta: „Mély benyomást gyakorolt rám viselkedése, hogy pillanatok alatt megértette, mi a helyzet.” Szaakasvili nyilatkozatában a kancellárral folytatott tárgyalásaira utalt. Ezek „sokkal jobbak voltak, mint más európai vezetőkkel folytatott beszélgetések.” A grúz elnök fosztogatással vádolta az orosz csapatokat. Ráadásul szerinte Moszkva szándékosan vadászott újságírókra. „Még sohasem követelt egy ilyen rövid konfliktus ilyen sok áldozatot a sajtó munkatársai köréből” fogalmazott Szaakasvili.

Hans-Gert Pöttering (CDU) az Európa Parlament elnöke a grúz kérdésben egységes álláspontra szólította fel az EU-t. „Az EU-nak közösen, határozottan és ezzel egy időben készen a párbeszédre kell Oroszországgal szemben cselekedni”, nyilatkozta a Frankfurter Allgemeinen Sonntagszeitungnak. Pöttering egyúttal óvott attól, hogy elszigeteljék Oroszországot: „Egy ENSZ Biztonsági Tanács tagot nem lehet elszigetelni.” Az EP politikus Grúzia dél-oszétiai katonai akcióját súlyos hibának nevezte. „De még súlyosabb esik a mérleg serpenyőjébe, hogy az orosz csapatok bevonultak Grúziába. Ez a nemzetközi jog rendkívül súlyos megsértése, egy független ország elleni agresszió”, fogalmazott Pöttering.