Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldali német hírmagazinban Florian Gathmann és Carsten Volkery A szövetségi kormány meg kívánja akadályozni Oroszország elszigetelődését című cikkében a Moszkva grúziai akcióját követő nemzetközi felháborodással kapcsolatos berlini állásponttal foglalkozik.
Németország is az orosz csapatok azonnali kivonulását követelte, de a német kormány el kívánja kerülni Oroszország elszigetelődését és abban bízik, hogy nem sokára megkezdődhetnek a tárgyalások a NATO–Oroszország tanácsban.
A Moszkvának címzett üzenet igen határozottra sikeredett. Németország elvárja, hogy azonnal kivonja csapatait Grúziából, nyilatkozta Frank-Walter Steinmeier (SPD) német külügyminiszter a kormányülésen. Nyugtalanítónak nevezte, hogy eddig semmiféle kivonulási tevékenységnek nyomát sem tapasztalták.
Angela Merkel (CDU) ugyanebben a stílusban nyilatkozott. „Alfa és omega, hogy Oroszország ne halogassa tovább a kivonulást”, fogalmazott a kancellár. A grúziai orosz eljárás elfogadhatatlan. Mindketten emlékeztettek arra, hogy a csapatkivonás határideje pénteken lejár.
A Merkel és Steinmeier közötti tüntető egyetértés egyáltalán nem magától értetődő. A kancellár büszke utalása a kaukázusi konfliktusban elfoglalt közös álláspont megőrzésére arra utal, hogy nem mindig volt ilyen harmonikus a kapcsolat. Az Oroszország-politikában a múltban ismételten eltérő álláspontot foglaltak el. A kereszténydemokrata kancellárt többször is óvatos távolságtartás jellemezte a Kremltől, a szociáldemokrata külügyminiszter ezzel szemben, mint korábbi főnöke, Gerhard Schröder, a szorosabb kapcsolatokat támogatta.
Most mindketten abban érdekeltek, hogy ne szakadjon meg a Moszkvához fűződő kapcsolat. Az orosz eljárás minden bírálata ellenére továbbra is a párbeszédben érdekeltek – ellentétben az amerikai keményvonalasokkal vagy a kelet-európai államokkal, akik legszívesebben már felszámolnák a NATO–Oroszország tanácsot. „Nyitva kell tartanunk a tárgyalási csatornákat”, fogalmazott a külügyminisztérium egyik szóvivője.
Ezért riadóztatták a berlini külügyet a tanács felszámolására vonatkozó követelések, ahol ellentámadásba is lendülnek: Steinmeier a NATO külügyminiszteri tanácsán felvetette a tanács tevékenységének felfüggesztését, amíg Oroszország ki nem vonja a csapatait Grúziából. Ezzel a keményebb követeléseket sikerült hatástalanítani.
Wiener Zeitung (wienerzeitung.at)
Az osztrák lapban Karin Bachmann Hazafias marketing című cikkében foglalkozik Pozsony imázsépítési törekvéseivel.
121 éve, hogy Nagy-Britanniában törvény kötelezte a külföldről behozott áruk megjelölését. 1887. augusztus 23-tól lehetséges volt a német termékek „Made in Germany” felirattal történő ellátása. Ezen a módon kívánták védeni a brit termékeket. Hogy később sikertörténet lett ebből a németeket diszkrimináló kísérletből, az közismert. Némileg késve, most kívánja a pozsonyi kormány saját „Made in Slovakia” hírét javítani. Ázsiában és Észak-Afrikában a „Made in Czechoslovakia” jelenti az elfogadott márkát. A szlovák gazdaság számára fontos gépgyárak jól megvannak ezzel a megoldással.
A „Made in Slovakia”-nak jóval többnek kell lennie, mint a nemzeti eledelnek számító brinzának, áll a gazdasági minisztérium nyilatkozatában. Első körben az olyan iparágaknak, mint az autóipar, az energiaszektor, elektrotechnika, élelmiszeripar és az információs technológia kellene külföldön előrevinniük a „Made in Slovakia” márkát. A márkának egy bizonyos üzleti kultúrát, etikát és korrektséget kell üzennie, mint például a termékek és szolgáltatások magas minősége vagy éppen a határidők pontos betartása.
Az első ilyen termék egy a nagyszombati Samsung-gyárban készített LCD modul lenne, amit saját márkával jelölnének. A „Made in Slovakia” márka felépítése a Sario ügynökség kezében van. További konkrét intézkedésekről szeptemberben dönt az exporttanács.
