Németh Zsolt: A gond azzal van, hogy Moszkva miként és mire próbálja felhasználni megnövekedett mozgásterét. És itt vannak súlyosan negatív tapasztalatok. Ezek leginkább abban érhetők tetten, hogy az új orosz külpolitikai doktrína gyakorlatig nyíltan célul tűzi ki a nyugati és európai államok megosztását, hogy ezáltal politikai-gazdasági lehetőségekhez jusson. Erre talán a legjobb példa Szerbia és Koszovó esete. Akkor az orosz diplomácia egy olyan álláspontot foglalt el, amely nagyban veszélyeztette a Balkán biztonságát. Mert, bár Koszovó függetlenségének elismerése rejtett magában komoly kockázatokat, ennél csak egy dolog lett volna veszélyesebb: ha a nemzetközi közösség többsége nem ismeri el Koszovót. Azonban a valós orosz szándékok háttere gyorsan kiderült: cserébe a politikai támogatásért a NIS energiavállalat és a belgrádi repülőtér orosz kézbe került. És a sort folytathatnám: az amerikai–cseh– lengyel rakétapajzs elleni fellépés, az Iránnal kapcsolatos vonalvezetés vagy éppen az orosz harci repülőgépek megjelenése Venezuelában. Vagyis a legnagyobb gond: az orosz külpolitika újra csak hagyományos érdekzónákban tud gondolkodni, felfogásuk szerint valójában „szövetségesek” és „ellenfelek” vannak.
(Magyar Nemzet, 2008. szeptember 17.)
Újabb százmilliókat buknak a budapestiek Karácsony Gergely baklövése miatt
