Jákli Zoltán emlékeztetett arra, hogy az M0-ás körgyűrű déli szakaszán már 2000-ben akkora volt a forgalom, mint amekkorát 2010-re prognosztizáltak: átlagos napi forgalma 2007-ben 51 ezer jármű volt. A déli szektor legnagyobb forgalmú szakasza a hárosi Duna-híd, amelyen tavaly átlagosan 70 ezer jármű haladt át naponta.
Az M0-ás útgyűrű elődjét először Vásárhelyi Boldizsár említette 1942-ben a Magyarország és Budapest gyorsforgalmi útjainak tervezetéről írt tanulmányában. A tervet évtizedekkel később vették újra elő.
Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság 1974-ben készítette el A magyarországi autópálya-hálózat terve és megvalósítási lehetősége című tanulmányt. Ebben azt javasolták, hogy készüljenek részletes tanulmánytervek egy olyan budapesti autópálya-körgyűrű létesítésére, amely a Hungária körút telítődése után gyűjti és szétosztja a forgalmat a beépített területek határán. A körgyűrűnek egyszerre kellett biztosítania a főváros elkerülésének lehetőségét, összekötnie az autópályákat, segítenie a tranzitforgalmat és összekötnie a külső városrészeket.
Az 1974-es tervek határozták meg a "szektorokat" is, illetve azt, hogy ezeket milyen sorrendben kezdik építeni. Az építkezést a déli szektorral kezdték: 1982-ben döntöttek arról, milyen nyomvonalon haladjon az út. Ekkor határozták el, hogy egyelőre a majdani autópálya egyik pályáját építik meg, és azon 2x2 forgalmi sávot alakítanak ki.
Az igazgató hozzátette: akkor még szó sem volt a rendszerváltozásról és Jugoszlávia háborús körülmények közötti széteséséről – mindkettő növelte a tranzitforgalmat -, így hosszú évtizedekre elegendő keresztmetszetnek tűnt a majdan 2x3 forgalmi sávval és leállósávokkal kiépülő autópálya félpályáján négy forgalmi sáv tervezése leállósáv nélkül, középen kettős záróvonallal.
Mint felidézte, az autóút építése 1987-ben kezdődött, 1990 végén helyezték forgalomba az első nagyobb (I./B-vel jelölt) szakaszt, amely kapcsolatot létesített a 6-os főút és az M5-ös autópálya között, Csepel déli határában új hidakkal keresztezve a Dunát és a soroksári Duna-ágat. 1994-ben adták át az I./A szakaszt, amely a 6-os főút és az 1-es főút között húzódik, összeköti az M1-es, az M7-es és az M5-ös autópályát, s tehermentesíti a Petőfi hidat és Dél-Budapestet az átmenő forgalomtól.
2005-ben átadták az M5-ös autópálya és a 4-es főút közötti, 2008-ban pedig a 4-es főút és az M3-as autópálya közötti szakaszt. 1998-ban elkészült még az északi szektor két eleme – a 2/A és a 2/B szakasz -, 2008-ban pedig a Megyeri híd, így a főváros körül az 1-es főúttól a 11-es főútig csaknem háromnegyed körben, mintegy 80 kilométer hosszon lehet autózni.
(mti)
