A forint jelentős mértékű gyengülését mutatja, hogy csütörtökön négy órakor a korábbi 249 forintos napi szélsőérték után még 252,45/55 forinton jegyezték az európai devizát. A két időpont között ugyanakkor rendkívül szélsőségesen alakult az árfolyam. A zuhanás már csütörtökön késő délután megkezdődött, akkor 257 forintig jutott az euró jegyzése, a trend nem állt meg éjszaka sem, a tengerentúli üzletek 265-266 forintig erősítették az eurót.
Az igazán nagy zuhanásra azonban péntek reggel került sor: az euró/forint néhány perc leforgása alatt eljutott 272 forintig. Ezt a szintet ugyanakkor nem tartotta sokáig: a visszaút is hasonlóan ütemesen indult. A korrekció – amelyben jelentős szerepe volt a jegybank-elnök szóbeli intervenciójának is – 262 forint alá nyomta vissza az árfolyamszintet. Innen délre megint 267 forintig kapaszkodott, a következő lejtmenet vége az eddigi napi minimumot is jelentő, egy árnyalattal 261 forint alatti szint lett, ám az inga onnan ismét kilengett – így alakult ki a 262,40/80-as érték. A délutáni zárás előtt újabb erősödés következett, és az euró árfolyama 260 forint alá került. A kereskedők nem látták nyomát annak, hogy az MNB – a szóbeli intervenciót leszámítva – beavatkozott volna a piaci folyamatok alakulásába.
A kereskedők elmondták, hogy a forgalom is szélsőségesen alakult. A reggeli felfutás még pangó piacon következett be – a változás mértékét részben ez is magyarázza. Később azonban nemcsak megélénkült, de egyenesen hatalmas lett a forgalom: az átlagos napi forgalomnak körülbelül négyszerese.
A mozgások valódi meglepetést nem jelentettek a kereskedők számára, mert a Dow hatalmas bakugrásai, az ázsiai tőzsdék óriási indexesése valószínűsítette, hogy a sokkal sebezhetőbb feltörekvő piacok még inkább kilenghetnek. Pontosan belőni természetesen nem lehetett, hogy mikor és mennyire változik majd meg a forint árfolyama. A bekövetkezett események tanulsága az is, hogy egy-egy piaci pletyka, óvatlan megjegyzés vagy rosszindulatú híresztelés jóval erőteljesebb hatással van a folyamatokra, mint a fundamentális tényezők, a megalapozott elemzések és a magas rangú illetékesek nyilatkozatai.
Végeredményben elmondható – emelték ki a megkérdezett kereskedők – hogy az árfolyam alakulása a nemzetközi hangulat változását tükrözte. Ez korábban is így volt, várhatóan nem lesz másként a jövőben sem; a különbség „csak” annyi, hogy a pénzügyi válság által felzaklatott, "idegbeteg" piacokon túlzóak a reakciók, végletesek a válaszok, gyorsak és hatalmasak az ugrások. Az árfolyamok – nem csupán a forinté – néhány óra leforgása alatt változnak annyit, mint békeidőben egy hónap, egy év alatt. A dollár/forint is követte az euró/forint mozgását: piacán a csütörtök délutáni 184,24/33 forintos árfolyam után a pénteki szélsőértékek: 201,40 forint, valamint a délutáni zárásra kialakult 191,00/10 forint. Az MNB hivatalos devizaárfolyam-jegyzése alapján egy svájci frank 173,26 (csütörtökön 160,80) forint, 100 japán jen pedig 195,52 (csütörtökön 178,65) forint volt délben.
A bankközi forintpiacon továbbra is a kivárás a jellemző. Az óvatosság minden szereplőt jellemez, üzleteket alig-alig kötnek – minden bank „ül a pénzén”. A jelek szerint nincs is igényük arra, hogy akár rövid lejáratra is egymástól kérjenek, így az O/N kamat szintje továbbra is rendkívül alacsony: 7,80 százalék. Swap-üzletekre csak „kósza” külföldi ajánlatok érkeznek, valódi érdeklődés ezek iránt sem mutatkozik.
Az állampapírok másodpiacán a forint árfolyamának zuhanásával párhuzamosan hatalmasra növekedtek a hozamok. A kereskedők elmondták, hogy napközben 12,70/80 százalékos kamatszinten is kötöttek üzleteket 3-5 éves kötvényekre, a korrekció ugyanakkor később valamelyest érzékelhetővé vált ezen a piacon is. Délután a 3 éves és 5 éves irányadó államkötvények hozama 11,50 százalék körül, míg a 10 éves államkötvényé 10,30 százalék körül alakult – a 2019/A csütörtöki aukcióján emelkedett e kötvény átlaghozama 8 éves csúcsra, 9,07 százalékra.
(MTI)
Oroszország
Rakétagyártását fejleszti Oroszország
