Nabíl Hassád, a kairói Arab Banki és Pénzügyi Elemző és Tanácsadó Központ vezetője szerint ez a hatás az arab államok eltérő gazdasági nyitottságának függvényében különböző mértékű lehet. Ezen szempont alapján három csoportot különböztet meg. Az első csoportba azokat az államokat sorolja, melyek szoros pénzügyi kapcsolatot ápolnak a nyugati világgal, és pénzügyi piacukat, valamint gazdaságukat magas fokú nyitottság jellemzi. Ide tartoznak az Öböl-menti Együttműködési Tanács tagjai, például Szaúd-Arábia, illetve Kuvait. A második csoportba a közepes mértékű gazdasági nyitottsággal bíró országok (Egyiptom, Tunézia, Jordánia), míg a harmadikba a leginkább zárt gazdaságú államok (Líbia, Szudán) tartoznak.
Amíg az utóbbi két csoportnál a válság negatívumai leginkább a tőzsdei mutatókon mutatkoznak meg, addig az első csoport tagjainál azok szinte minden gazdasági szektorra kihatnak. Hassád úgy látja, hogy az öböl-menti államokban, ahol a bevételi források legnagyobb része a helyi termékek (olaj) értékesítéséből származik, a világválság jelentősen kihat majd a költségvetés mérlegének, és a gazdasági növekedés mértékének idei alakulására is. Mint ismeretes, az olaj hordónkénti ára csaknem felére, 170 dollárról, megközelítőleg 70-80 dollár közé esett vissza. Becslések szerint a gazdasági növekedés így az év további részében a tavaly hasonló időszakban mért mértékig ugrik majd vissza.
Ugyancsak kihat a válság az arab államok külföldön lévő befektetési állományára is, amely jelenleg mintegy 2,4 trillió dollárra rúg, és melynek legnagyobb része az olajmonarchiákból származik. Természetesen komoly veszteségeket könyvelhetnek majd el ezen területen is.
Nabíl Hassád ugyanakkor hozzáteszi azt is, hogy az arab országok vezetői nyilatkozataikban a befektetői bizalmat erősítendő, és védendő, ezen veszteségeket jelentősen alábecsülik majd.
Gyakorlati intézkedések
Érdemes megfigyelni az arab államok vezetőségének reakcióit, vagyis azt, hogy milyen módon próbálják kivédeni a pénzügyi válság begyűrűzését a nemzeti pénzügyi világba. A szaúdi Pénzügyi Testület elnöke, Abdarrahmán at-Tuvajdzsirí szerint a pénzügyi szektor teljes biztonságban van. A Legfelső Gazdasági Tanács pénteki ülése után a szaúdi állami televíziónak adott nyilatkozatában kifejtette, hogy az ország gazdasága stabil, a megtakarítások pedig biztonságban vannak, így a kormányzat nem kíván a tőzsdei folyamatokba közvetlenül beavatkozni. Ezzel szemben azonban szakértők állítják, hogy a világválság igenis közvetlen következményekkel jár, legalábbis az ingatlanpiacon, ahol komoly keresletbeli visszaesés tapasztalható. Igaz pozitívumként értékelik az ingatlanok árának 20 százalékos csökkenését, amiből a lakosság akár hasznot is húzhat(na).
A szegényebb arab államok közül Egyiptomot érinti legmélyebben a kiszámíthatatlan nemzetközi pénzügyi helyzet. Mahmúd Muhí ad-Dín Gazdasági és Befektetési miniszter úgy látja, hogy a legnagyobb problémát az egyiptomi késztermékek felvevőpiacát jelentő nyugati országok pénzügyi nehézségei okozzák. További gondot jelent, hogy azok a cégek, melyek külföldi bankokkal együttműködve az egyiptomi exportvállalatok finanszírozására szakosodtak, most komoly likviditási nehézségekkel küzdenek. Így az illetékes minisztériumnak, a Központi Bankkal karöltve először a külkereskedelem forrás-likviditását kellett biztosítania. Közvetlenül érinti a gazdasági növekedés mértékét a fő exportcikkek árának drasztikus csökkenése is, mint például a búzáé, ami néhány hét alatt 480 dollár/tonna felvásárlási árról 220 dollár/tonná-ra esett vissza. A hazai befektetők saját megtakarításaikat féltik, és egy 80 milliárd dollár értékű garancia-alap létrehozását követelik, míg az állam a külföldön állampapírokba fektetett 50 milliárd dollárért aggódik. A bankok pedig azért szállnak síkra, hogy törvényben tegyenek különbséget a megtakarításokat, és a külföldi állampapírokban levő befektetéseket érintő garancia között, hiszen jelenleg az utóbbi jóval kockázatosabb. Az egyiptomi Központi Bank ezzel egyidőben másfajta intézkedésekkel is igyekszik fenntartani a pénzpiaci likviditást. Korlátozta ugyanis a hitelek fedezetéül elfogadható ingatlanok mértékét.
Az arab országok közül talán Kuvait az egyetlen, amely akár még hasznot is húzhat a kialakult helyzetből. A Központi Bank vezetője, Szálim Abdalazíz asz-Szabbáh sejk szerint a helyi bankok likviditása mintegy 21,5 milliárd kuvaiti dínár (1 dollár 0.27 dínár), ami a kormányzat gyors reakciójának köszönhető. A központi döntésnek megfelelően 125 bázisponttal csökkentették a banki kamatlábat, ami most 4,5 százalékon áll. A bankközi kamatot pedig (napi, heti és havi futamidőnél is) átlagosan 1,5 százalékkal mérsékelték. A megtakarításokra az 1986-ban létrehozott alap ad garanciát, ami a legutóbbi intézkedéseknek megfelelően a megtakarítási összeg 85 százalékáig vállal kezességet. Mindezeken túl felkérték a bankokat, hogy a befektető cégek pénzügyi helyzetének figyelembe vételével tolják ki a követelések futamidejét is. Ezen lépéseknek köszönhetően a külföldi, és hazai befektetőknek a kuvaiti bankokba vetett bizalma megnőtt, az állampapírokban lévő letétek értéke egy hónap alatt 23 milliárd dínárról, 24,9 milliárd dínárra növekedett.
(Forrás: KUNA/al-Ahram/az al-Vatan/al-Madína/al-Dzsazíra/al-Arabijja)
origo.hu
Ők az ukrán kémek, akiket Magyarország kiutasított
