Handelsblatt (handelsblatt.com)
A düsseldorfi gazdasági napilapban Túl önelégültek voltunk címmel készített interjút Stefan Menzel Simor Andrással, az MNB elnökével a budapesti kormány által tervezett masszív megszorításokról. A jegybankelnök szerint az elsődleges feladat a befektetők bizalmának visszaszerzése, ezért jelentős takarékossági lépésekre lesz szükség főként szociális területen, mert az ország eddig lehetőségei felett élt.
Simor szerint a kamatemeléssel nem lehetett tovább várni, de az országnak csökkentenie kell a befektetők szemében meglévő kockázatokat is – olvasható az interjúban. Ennek része a kormánynak a költségvetési hiány jelentős csökkentésére tett ígérete is. Így Magyarország már jövőre teljesítheti az úgynevezett maastrichti feltételeket, ami elméletileg lehetővé teszi az euróövezetbe történő belépést. A jegybankelnök szerint az ország az elmúlt években nem volt képes a bizalom megteremtésére. Ez különösen érvényes a 2002 és 2006 közötti időszakra. Amit a kormány 2006 után teljesített, az viszont mindenki számára elismerésre méltó kellene, hogy legyen: az, hogy a költségvetési hiányt levitték kilencről három százalékra. Ennyiben a kormány az elmúlt időszakban valóban sokat tett a piacok bizalmának visszaszerzése érdekében.
Sajnos a piacok az elmúlt hetekben igen hektikusan mozogtak, ezért további lépések váltak szükségessé. A csehek kiváló gazdasági teljesítményére vonatkozó kérdésre Simor megjegyezte, itt nem olimpiai versenyszámról van szó. A verseny sohasem ér véget, s biztos abban, hogy néhány év múlva Magyarország újra az élbolyhoz tartozik – írja a lap. A felelősséget firtató kérdésre az MNB elnöke kijelentette, hogy a politikusok csak rövid távú ciklusokban gondolkodnak. A 90-es években Magyarországnak nagyon jól ment, utána azonban az ország önelégült lett és többet költött annál, mint amennyit megtermelt. Szerinte 2006 a fordulat éve, amikor a Magyarország nevű vitorlás új cél irányába indult, de mielőtt elértük volna a kikötőt, kitört az orkán.
Simor szerint elsődlegesen a szociális kiadásokon kell a kormánynak takarékoskodnia. Be kell fagyasztani a közszolgálati alkalmazottak fizetését, és nem szabad engedni a reálbérek emelkedését. Így elkerülhetetlen, hogy mindenki érezze a megszorításokat. Az MNB elnöke úgy nyilatkozott, hogy a szakszervezetek is megértik a helyzet komolyságát. Így elsődlegesen a foglalkoztatottak állásait kell biztosítani, és nem engedhető meg újabb béremelés. Simor elismerte: normális esetben szükséges lenne egy konjunktúraprogram, de ilyen magas államadósság nem teszi lehetővé az ehhez szükséges többletkiadásokat. Ezentúl gondoskodni kell arról, hogy az emberek visszatérjenek a munkaerőpiacra és újra dolgozni kezdjenek. A magyar szociális rendszer ma egyszerűen túl bőkezű azon problémákhoz képest, amelyekkel rendelkezünk. Az MNB elnöke szerint a megszorításokra minél előbb szükség van, mert Magyarország, mint az Egyesült Államok is, a lehetőségei felett élt.
Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív bécsi napilapban Oliver Pink Nemzeti ünnep: Ausztria – egy sablonos ország című cikkében a nemzeti ünnep apropóján az osztrákok nemzeti önazonosságáról készült tanulmánnyal foglalkozik.
Végül maradt október 26. A választékban szerepelt április 27. – 1945-ben ezen a napon proklamálták Ausztria függetlenségét –, május 15., az 1955-ös államszerződés aláírásának évfordulója és november 12., az első osztrák köztársaság 1918-as kikiáltásának napja. A kormány és a nemzetgyűlés 1965-ben e nap mellett határozott, kinevezve a „lobogó napjának”. Ma – az IMAS nevű közvélemény-kutató intézet körkérdése szerint – a megkérdezettek alig 44 százaléka tudja pontosan és 42 százaléka többé-kevésbé megmondani, hogy pontosan mit ünnepelnek október 26-án.
1955-ben e napon született meg az osztrák semlegességi törvény. Egy nappal azelőtt, 25-én lejárt az a 90 napos határidő, amit a megszálló hatalmak kaptak, hogy elhagyják az ország területét. A semlegességi nyilatkozatot azonban akkor fontosabbnak tartották, így október 26. és nem 25. lett a nemzeti ünnep – számol be a lap. Hazájukhoz a megkérdezettek 68 százaléka kötődik feltétlenül. Különösen erős ez a kötelék a magasan képzettek, az idősek és a vidéken élők körében. A leggyengébben a zöldek kötődnek Ausztriához, egyharmaduk keveset vagy egyáltalán nem érez semmit hazájával szemben. A szülőfölddel kapcsolatos érzések többnyire megfelelnek a sablonoknak, a táj szépsége, az osztrák konyha, az anyanyelv, a „kedélyes életérzés”. A többi országhoz képest kiemelték az orvosi ellátást, a természet állapotát, és a nyugdíjrendszert emlegették.
A lista legalján található a politika, a divat és a televíziós program. Május 15., az eredeti favorit a május 1-jéhez való időbeli közelsége miatt nem lett nemzeti ünnep – nyilatkozta Gerhard Botz történész. Május 1-je az 1934-es alkotmány értelmében az autoriter osztrák köztársaságban, majd az Anschluss után a Harmadik Birodalomban is ünnepnap volt. November 12-e az első köztársaságban meglévő, polgárháborús, fekete-vörös ellentét miatt volt vállalhatatlan. 1945. április 27-ét pedig sokan nem felszabadulásként élték meg.
origo.hu
Tűzfalcsoport: Magyar Péter durva politikai támadást indított az igazságszolgáltatással szemben
