Kemény megszorításokat ígér Simor

A Handelsblattnak adott interjúban Simor András a szociális ellátórendszer kemény megszorítására tesz ígéretet. A Die Presse a vasárnapi nemzeti ünnep alkalmából közöl egy felmérést az osztrák nemzeti öntudatról.

2008. 10. 27. 10:36
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Handelsblatt (handelsblatt.com)

A düsseldorfi gazdasági napilapban Túl önelégültek voltunk címmel készített interjút Stefan Menzel Simor Andrással, az MNB elnökével a budapesti kormány által tervezett masszív megszorításokról. A jegybankelnök szerint az elsődleges feladat a befektetők bizalmának visszaszerzése, ezért jelentős takarékossági lépésekre lesz szükség főként szociális területen, mert az ország eddig lehetőségei felett élt.

Simor szerint a kamatemeléssel nem lehetett tovább várni, de az országnak csökkentenie kell a befektetők szemében meglévő kockázatokat is – olvasható az interjúban. Ennek része a kormánynak a költségvetési hiány jelentős csökkentésére tett ígérete is. Így Magyarország már jövőre teljesítheti az úgynevezett maastrichti feltételeket, ami elméletileg lehetővé teszi az euróövezetbe történő belépést. A jegybankelnök szerint az ország az elmúlt években nem volt képes a bizalom megteremtésére. Ez különösen érvényes a 2002 és 2006 közötti időszakra. Amit a kormány 2006 után teljesített, az viszont mindenki számára elismerésre méltó kellene, hogy legyen: az, hogy a költségvetési hiányt levitték kilencről három százalékra. Ennyiben a kormány az elmúlt időszakban valóban sokat tett a piacok bizalmának visszaszerzése érdekében.

Sajnos a piacok az elmúlt hetekben igen hektikusan mozogtak, ezért további lépések váltak szükségessé. A csehek kiváló gazdasági teljesítményére vonatkozó kérdésre Simor megjegyezte, itt nem olimpiai versenyszámról van szó. A verseny sohasem ér véget, s biztos abban, hogy néhány év múlva Magyarország újra az élbolyhoz tartozik – írja a lap. A felelősséget firtató kérdésre az MNB elnöke kijelentette, hogy a politikusok csak rövid távú ciklusokban gondolkodnak. A 90-es években Magyarországnak nagyon jól ment, utána azonban az ország önelégült lett és többet költött annál, mint amennyit megtermelt. Szerinte 2006 a fordulat éve, amikor a Magyarország nevű vitorlás új cél irányába indult, de mielőtt elértük volna a kikötőt, kitört az orkán.

Simor szerint elsődlegesen a szociális kiadásokon kell a kormánynak takarékoskodnia. Be kell fagyasztani a közszolgálati alkalmazottak fizetését, és nem szabad engedni a reálbérek emelkedését. Így elkerülhetetlen, hogy mindenki érezze a megszorításokat. Az MNB elnöke úgy nyilatkozott, hogy a szakszervezetek is megértik a helyzet komolyságát. Így elsődlegesen a foglalkoztatottak állásait kell biztosítani, és nem engedhető meg újabb béremelés. Simor elismerte: normális esetben szükséges lenne egy konjunktúraprogram, de ilyen magas államadósság nem teszi lehetővé az ehhez szükséges többletkiadásokat. Ezentúl gondoskodni kell arról, hogy az emberek visszatérjenek a munkaerőpiacra és újra dolgozni kezdjenek. A magyar szociális rendszer ma egyszerűen túl bőkezű azon problémákhoz képest, amelyekkel rendelkezünk. Az MNB elnöke szerint a megszorításokra minél előbb szükség van, mert Magyarország, mint az Egyesült Államok is, a lehetőségei felett élt.

Die Presse (diepresse.com)

A konzervatív bécsi napilapban Oliver Pink Nemzeti ünnep: Ausztria – egy sablonos ország című cikkében a nemzeti ünnep apropóján az osztrákok nemzeti önazonosságáról készült tanulmánnyal foglalkozik.

Végül maradt október 26. A választékban szerepelt április 27. – 1945-ben ezen a napon proklamálták Ausztria függetlenségét –, május 15., az 1955-ös államszerződés aláírásának évfordulója és november 12., az első osztrák köztársaság 1918-as kikiáltásának napja. A kormány és a nemzetgyűlés 1965-ben e nap mellett határozott, kinevezve a „lobogó napjának”. Ma – az IMAS nevű közvélemény-kutató intézet körkérdése szerint – a megkérdezettek alig 44 százaléka tudja pontosan és 42 százaléka többé-kevésbé megmondani, hogy pontosan mit ünnepelnek október 26-án.
1955-ben e napon született meg az osztrák semlegességi törvény. Egy nappal azelőtt, 25-én lejárt az a 90 napos határidő, amit a megszálló hatalmak kaptak, hogy elhagyják az ország területét. A semlegességi nyilatkozatot azonban akkor fontosabbnak tartották, így október 26. és nem 25. lett a nemzeti ünnep – számol be a lap. Hazájukhoz a megkérdezettek 68 százaléka kötődik feltétlenül. Különösen erős ez a kötelék a magasan képzettek, az idősek és a vidéken élők körében. A leggyengébben a zöldek kötődnek Ausztriához, egyharmaduk keveset vagy egyáltalán nem érez semmit hazájával szemben. A szülőfölddel kapcsolatos érzések többnyire megfelelnek a sablonoknak, a táj szépsége, az osztrák konyha, az anyanyelv, a „kedélyes életérzés”. A többi országhoz képest kiemelték az orvosi ellátást, a természet állapotát, és a nyugdíjrendszert emlegették.

A lista legalján található a politika, a divat és a televíziós program. Május 15., az eredeti favorit a május 1-jéhez való időbeli közelsége miatt nem lett nemzeti ünnep – nyilatkozta Gerhard Botz történész. Május 1-je az 1934-es alkotmány értelmében az autoriter osztrák köztársaságban, majd az Anschluss után a Harmadik Birodalomban is ünnepnap volt. November 12-e az első köztársaságban meglévő, polgárháborús, fekete-vörös ellentét miatt volt vállalhatatlan. 1945. április 27-ét pedig sokan nem felszabadulásként élték meg.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.