Nem ad hitelt Moszkva Izlandnak?

Oroszország a jelek szerint nem adja meg Izlandnak a Rejkjavík által kért, négymilliárd eurós hitelt, vagy legalábbis nem az egész kért összeget, Izland pedig a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) fordult pénzért – jelentette az orosz sajtó.

A Moszkovszkij Komszomolec című lap szerint a hitelből nem lesz semmi, a már megkezdett tárgyalások következő fordulóját ki sem tűzték. Más lapok orosz kormányforrásokra hivatkozva azt írták, hogy Moszkvában az első tárgyalási forduló után az Izland által az ottani válság megoldására előterjesztett terveket tanulmányozzák. Korábban Alekszej Kudrin pénzügyminiszter, sőt Vlagyimir Putyin kormányfő is jelezte, hogy Moszkva teljesíteni szándékozik az izlandi kérést. A hírek szerint a Nemzetközi Valutaalap és a skandináv államok központi bankja esetleg Izland rendelkezésére bocsátanak 6 milliárd dollárt, de Izland ezt nem az orosz hitel helyett, hanem amellett kérte. Moszkvában az állítólagos hatalmas orosz hitelről Izlandról érkezett hírek nagyon nagy port kavartak fel október közepén, és a legkülönfélébb elemzések és találgatások láttak napvilágot. Megfigyelők szerint kiderülhet, hogy Moszkva számára fontos geopolitikai akvizíciót jelent, ha a válság okozta zűrzavarnak köszönhetően „megveszi” Izlandot.

Először is a 300 ezer lakosú kis ország 1949 óta a NATO tagja, s mint ilyen, vétóval bír a szervezetben, nemsokára például Grúzia és Ukrajna felkészülési tervhez való csatlakozása kérdésében. Másrészt esetleg támaszkodni lehet Izlandra az északi-sarki kontinentális talapzatra támasztott orosz területi igény kérdésében. Izland emellett tagja a skandináv országokat, valamint Dániát és Grönlandot tömörítő Északi Tanácsnak, ahol Svédország különösen gyanakvóan szemléli a térségbeli orosz politikát, s Stockholmmal szemben Finnország és a baráti Izland ellensúly lehet.

Túl ezen, Izland óriási katonai-stratégiai jelentőséggel bír: felségvizein amerikai akusztikus tengeralattjáró-elhárító rendszer működik, amely akadályozza az orosz északi flotta nukleáris meghajtású tengeralattjáróinak akadálytalan kijutását az Atlanti-óceánra. Nem is szólva arról, hogy az orosz stratégiai bombázóknak is hasznára válhat Izland leszállóhelyként. Izlandi politikusok ugyan már cáfolták, hogy bővítenék a katonai együttműködést Oroszországgal, és hangsúlyozták, hogy az ország a NATO tagja marad, de az orosz lapok rámutattak: ki tudja, mi lesz, ha például az adósság átütemezését kell majd kérni? Végül a sajtó arra is felhívta a figyelmet, hogy Izland északi-sarki kontinentális talapzatán hatalmas kőolajtartalékok vannak, amelyeket bizonyosan nem vet meg a Gazprom és a többi orosz cég, Rejkjavík pedig maga kínálja a kitermelési koncessziókat.

(MTI)