Az újság kifejtette, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) több országgal is tárgyal rendkívüli kölcsönök folyósításáról a bajba jutott gazdaságok stabilizálása érdekében. A fenyegetett országok sora napról napra bővül, már olyan, korábban szilárd helyzetű felzárkózó gazdaságok is bajba jutottak, mint Brazília, Dél-Afrika és Törökország. Ezek az országok járulékos károk elszenvedői abban a válságban, amelyet a nem elsőrendű amerikai jelzáloghitelek kockázatának nemzetközi szétterítése okozott. Bármekkora is az IMF-hitelnyújtás összege – az intézmény segítségét központi bankok kölcsönei egészíthetik ki –, ez a legnagyobb, nemzetközileg összehangolt lépés a krízis új, bizonytalan és veszélyes szakaszának megelőzésére.
Az amerikai és nyugat-európai bankoktól eltérően a felzárkózó államok pénzintézetei csak kevés olyan, jelzálogalapú papírt vásároltak, amelyek megrendítették a pénzügyi rendszert. De a bankhitelek apadásával a hitelszűke keményen lesújtott a felzárkózó piacokra is. Az említett országokon kívül bajba került Oroszország, Ukrajna, Pakisztán, Argentína, Izland, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia és Bulgária. Amerikai szakértők figyelmeztetnek: ez a jelenség visszaüthet az Egyesült Államokra, amelynek az említett államok közül több jelentős kereskedelmi partnere, és az amerikai export visszaeshet.
A lap szerint a korai áldozatok egyike Magyarország, ahol nemcsak a vállalatok, hanem a magánszemélyek devizaadóssága is jelentős. – Nem voltunk nyilvánvaló célpont – mondta a lapnak Bod Péter Ákos volt MNB-elnök, hozzátéve: korábban nem lehetett látni komolyabb gondokat Magyarország gazdasági kilátásait illetően. – Most viszont egyfajta pánik tört ki – állapította meg. A The New York Times által idézett közgazdászok szerint a devizahitelek elapadása veszélyes, egészséges gazdaságoknál jelentkezhetnek zavarok: először csak likviditási, hosszabb távon akár fizetőképességi problémák keletkeznek.
A lap kitért arra, hogy Magyarország 5 milliárd eurós kerethez jutott az Európai Központi Banktól. Ezenkívül vonakodását leküzdve – akárcsak Izland, Pakisztán, Fehéroroszország és Ukrajna – tárgyalásokat kezdett rendkívüli készenléti hitelekről az IMF-fel, miután a nemzetközi pénzintézet tíz napja „technikai és pénzügyi segítséget” helyezett kilátásba. Az akkori nyilatkozatok szerint Magyarország csak utolsó eszközként folyamodna az IMF készenléti keretéhez, inkább annak lélektani hatásában bízik. – Egyáltalán nem örülök, hogy az IMF-től kell hitelt kérnünk – mondta Bod Péter Ákos, és hozzátette: korábban azt gondolta, az ő életében Magyarországnak erre már nem lesz szüksége.
(MTI)
origo.hu
Kettészakadt az ország: óriási hőmérséklet-különbség északon és délen
