Az Alkotmánybíróságon landolt a gyűlöletbeszédről szóló törvény

Az Alkotmánybíróság asztalára utalta szerdán Sólyom László a gyűlöletbeszédről szóló törtvényt. Az államfő részletesen indokolja döntésének hátterét.

Sólyom László köztársasági elnök szerdán megküldte véleményezésre az Alkotmánybíróságnak az ember méltóságát súlyosan sértő egyes magatartásokkal szembeni védelem érdekében szükséges jogérvényesítő eszközök biztosításáról szóló törvényt – olvasható a Köztársasági Elnöki Hivatal weboldalán. Mint írják, az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök indítványára 2008 júniusában megállapította, hogy az Országgyűlés által tavaly elfogadott, a Polgári Törvénykönyvet módosító törvény alkotmányellenes. A törvény célja az lett volna, hogy a közösséget súlyosan sértő magatartás esetén a közösség tagja személyiségi jogi pert indíthasson.

Az Országgyűlés által most elfogadott törvény célkitűzése szintén az, hogy az egyének személyiségi jogaik védelme érdekében bírósághoz fordulhassanak abban az esetben is, ha a sértő magatartás nem közvetlenül őket, hanem olyan, nemzeti és etnikai hovatartozás, vallási meggyőződés vagy szexuális irányultság által meghatározott csoportot érint, amelynek ők is tagjai. A köztársasági elnök szerint azonban a törvény a korábbi törvényhez hasonlóan alkotmányellenes, és nem tesz eleget az Alkotmánybíróság határozatában megállapított feltételeknek sem.

Az Alkotmánybíróságnak írt indítványában Sólyom László részletesen kifejti – olvashatjuk a weboldalon –, hogy a törvény nem ad lehetőséget annak a kérdésnek a valódi mérlegelésére, hogy a jogaiban magát sértve érző személy valóban a tagja-e annak a sértett közösségnek, illetve hogy kellően szoros-e a viszonya az érintett közösséggel. A törvény nem tisztázza az ehhez szükséges bizonyítási kötelezettségeket sem – jegyzi meg a közlemény. Ezért a törvény sérti a szólásszabadságot.

Az államfő azt is kifogásolta, hogy a bíróság nem tudja a valóban sértett személyek esetében külön-külön mérlegelni a jogsérelem megtörténtét, mert az ügyet a csoport valamennyi tagja tekintetében, általánosságban kell megítélnie. Ez sérti az egyéni önrendelkezési jogot. A köztársasági elnök végül megállapította, hogy a törvény szabályozási hibái a jogbiztonságot sértő jogalkalmazási nehézséget okozna.

(keh.hu)