Időnként szemetet eszünk

Nincs garancia arra, hogy biztosan valódi méz vagy annak látszó szemét kerüljön a Tesco polcaira, amit mézként vásárolnak meg a fogyasztók. Ez derül ki abból a válaszból, amire két napot vártunk az áruházlánctól.

Pénteken telefonon és írásban kerestük meg az áruházláncot, hogy válaszoljanak kérdéseinkre. Az előzmény: újra vásárolható a Tescókban olyan méz, amely az Alimenti Kft. terméke. A cég idén júniusban már forgalmazott hamisított mézet, ám mégsem a Tesco vagy a közpénzen működtetett, élelmiszer-biztonságért felelős hatóság, hanem a Magyar Nemzet buktatta le a céget. Az Alimenti virágméze már ránézésre is gyanús. Az üvegekről ugyanis hiányzik az a kinyitáskor elszakítandó papírszalag – az úgynevezett dézsmaszalag –, amelynek a boltokban minden mézesüvegen rajta kell lennie, amiért már önmagában minimum 50 ezer forint bírság illeti a főként importmézet forgalmazó Alimenti Kft.-t.

A Tescónak feltett kérdéseinkben a részletekről érdeklődtünk: A korábbi hamisítás ismeretében kellő óvatossággal jártak-e el az Alimentivel szemben? Megvizsgáltatták-e most a már egyszer lebukott cég termékét, hogy megfelel-e az előírásoknak? Júniusban megsemmisítették az Alimenti Kft. hamisítványát, vagy csak visszaterelték a céghez? Önök szerint megfelel-e az előírásoknak az említett cég által forgalmazott, az önök áruházaiban található méztermék csomagolása? Hackl Mónika szóvivő két nappal később a következő nyilatkozatot juttatta el lapunkhoz, amelyet ezennel betű szerint közzéteszünk. „A Tesco Global Áruházak Zrt. saját márkás beszállítói felügyeletet folytat, melynek keretében minden beszállítónkat évente auditáljuk, és termékeiket évente két alkalommal véletlenszerűen mikrobiológiai és analitikai vizsgálatokra küldjük akkreditált laboratóriumba. Ha az eredmények nem megfelelőséget mutatnak, vagy élelmiszer-biztonsági kockázatot jelentenek, akkor a terméket visszahívjuk, és a szállítót kötelezzük annak elszállítására és megsemmisítésére, vagy ha nem viszi el, akkor a szállító költségére mi semmisíttetjük meg. Szállítóinkat továbbá rendszeres technológusi látogatások során ellenőrizzük, hogy az esetleges problémákat feltárjuk és kezeljük. Ha hatósági értesítést kapunk, hogy valamely termékünket bevizsgálták és problémásnak találták, akkor a fenti TVH (termékvisszahívás) lép ismét életbe. A visszahívott termékek mennyiségét és megsemmisítését dokumentáltan nyilvántartjuk, ezt a hatóság is rendszeresen ellenőrzi. A lebukott cég termékeinél nem bizonyítható, hogy a termék valóban hamis volt-e, azért lett visszahívva a Brand és a saját márkás termék is (de csak egy gyártási tétel), mert a szállító nem tudta igazolni vagy nem akarta igazolni többszöri felszólításra sem, hogy honnan származik a termék, így a gyanúsnak talált mennyiséget visszahívtuk, elszállíttattuk megsemmisítésre. A hamisság egyébként nem bizonyítható, mert a mézben vannak olyan összetevők, melyek utalhatnak arra, hogy ipari cukron és utólag hozzáadott természetes aromákkal lett előállítva, de miután természetes úton előállított mézekben is ki tudták mutatni ezen összetevőket, így a bizonyítás nem volt egyértelmű. A vizsgálat azóta is folyamatban van.”

Az élelmiszer-biztonság területén Süth Miklós főállatorvos ténykedése egyre több kívánnivalót hagy maga után. A Magyar Nemzet júniusban épp azért szánta el magát arra, hogy laboratóriumban vizsgáltassa meg a boltok polcain található mézet, mert az élelmiszer-biztonságért felelős Süth Miklós főállatorvos azt állította, hogy nincs olyan vizsgálati módszer, amellyel kimutatható lenne, hogy egy méz valódi vagy hamisítvány. A lap munkatársai több cég termékét, például az Alimenti Kft. akácmézét választották ki találomra az egyik Tesco-áruházban, s elküldték vizsgálatra egy laboratóriumnak. Rövid idő alatt kiderült, hogy az Alimenti méze primitív hamisítvány volt. A labor a legegyszerűbb vizsgálati módszerrel mutatta ki, hogy a „mézben” talált répacukor mennyisége több mint kétszeresen meghaladja a hazai szabályozás által megengedett mértéket. A vizsgálat vitathatatlan eredményével Süth Miklóst is hazugságon értük, hiszen azt állította, hogy erre nincs megfelelő vizsgálati módszer. Ráadásul az ellenőrzése alá tartozó Mezőgazdaság Szakigazgatási Hivatal is több ugyanilyen módszerrel vizsgáló labort üzemeltet. Az máig ismeretlen számunkra, hogy Süth Miklós hivatala miért használ kettős mércét. Azaz ebben az esetben miért nem tett feljelentést a hivatala a tetten ért Alimenti Kft. ellen a rendőrségen, hiszen az élelmiszer-hamisítást a magyar büntető törvénykönyv nem véletlenül bünteti szigorúan.