Ez volt a témája az egymás felé forduló régiók programja jegyében szervezett konferenciának, amelyen a résztvevők azt vizsgálták, miként lehetne élénkíteni a ma három országban – Romániában, Szerbiában és Magyarországon – fekvő történelmi Bánát térségének gazdaságát, miként lehetne bővíteni a határokon átnyúló együttműködést.
A Miniszterelnöki Hivatal és a romániai Zsombolya város tanácsa által közösen szervezett tanácskozáson a térség településeinek polgármesterei, megyei és tartományi politikusai emlékeztettek: a hagyományosan soknemzetiségű, egykori földrajzi integritásában szétszakított régió társadalmi szövetében is súlyosan sérült, például a bánáti svábok kitelepítése által. E régió társadalmi-gazdasági fejlődése és a jövőbe tekintő együttműködés azonban elengedhetetlenné teszi a régi történelmi sérelmek meghaladását – vallották a konferencia résztvevői.
Ezzel összefüggésben szükségesnek tartották – az egykori etnikai összetétel szempontjait figyelembe véve – a bánáti gyökerekkel rendelkező potenciális német befektetők, illetve az együttműködésre nyitott önkormányzati partnerek bevonását. Törzsök Erika és Szaló Péter, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium szakállamtitkára beszámolt a régió stratégiai fejlesztésének lehetséges irányairól, az európai uniós támogatások hatékonyabb lehívásának lehetőségeiről, valamint az együttműködési programok terén szerzett helyi tapasztalatokról, a sikeres pályázatokról.
Fontosnak tartották a helyi adottságok kihasználását, különös tekintettel a privatizációs és földgazdálkodási lehetőségekre. Megállapították: egy földalap létrehozása révén meg lehetne akadályozni a termőföld áron aluli értékesítését. Az európai uniós keretek felhasználása szempontjából nagy lehetőségeket rejt magában a háromoldalú magyar-román-szerb Európai Területi Együttműködési Csoportosulás (EGTC) megalakítása, akárcsak a Duna-Tisza-Körös-Maros eurorégió további, integráltabb működtetése.
A régió román oldalán található települések gyors gazdasági növekedése, pályázati és beruházási sikerei mutatják, hogy a tőkevonzó képesség növelése elképzelhetetlen a hosszú távú, integrált stratégiai tervek kidolgozása és érvényesítése nélkül – mondta Törzsök Erika a tanácskozás után. Tekintettel a élelmiszerárak globális emelkedésére, valamint – a klimatikus változások következtében – a régió termőföldjeinek újbóli felértékelődésére, csak remélhető, hogy a sikeres határokon átívelő fejlesztések eredményeként a régió ismét meghatározó szerepre tehet szert Európában, elsősorban az agrárinnováció vagy a megújuló energiaforrások felhasználásának területén – mondta a főigazgató, aki szerint viszont mindezek megvalósításához nélkülözhetetlen a különböző – minisztériumi, regionális és helyi – szintek közötti együttműködés.
(MTI)
Már nyújtózkodni se kell annyit a Lexus LM-ben
