Konferencia Bánát fejlesztése érdekében

A határokon átívelő fejlesztések eredményeként ismét meghatározó szerepre tehet szert Európában a történelmi Bánát térsége, amely jelenleg Románia, Szerbia és Magyarország területén helyezkedik el – mondta szerdán Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai ügyek főosztályának főigazgatója.

MNO
2008. 11. 19. 16:12
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ez volt a témája az egymás felé forduló régiók programja jegyében szervezett konferenciának, amelyen a résztvevők azt vizsgálták, miként lehetne élénkíteni a ma három országban – Romániában, Szerbiában és Magyarországon – fekvő történelmi Bánát térségének gazdaságát, miként lehetne bővíteni a határokon átnyúló együttműködést.

A Miniszterelnöki Hivatal és a romániai Zsombolya város tanácsa által közösen szervezett tanácskozáson a térség településeinek polgármesterei, megyei és tartományi politikusai emlékeztettek: a hagyományosan soknemzetiségű, egykori földrajzi integritásában szétszakított régió társadalmi szövetében is súlyosan sérült, például a bánáti svábok kitelepítése által. E régió társadalmi-gazdasági fejlődése és a jövőbe tekintő együttműködés azonban elengedhetetlenné teszi a régi történelmi sérelmek meghaladását – vallották a konferencia résztvevői.

Ezzel összefüggésben szükségesnek tartották – az egykori etnikai összetétel szempontjait figyelembe véve – a bánáti gyökerekkel rendelkező potenciális német befektetők, illetve az együttműködésre nyitott önkormányzati partnerek bevonását. Törzsök Erika és Szaló Péter, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium szakállamtitkára beszámolt a régió stratégiai fejlesztésének lehetséges irányairól, az európai uniós támogatások hatékonyabb lehívásának lehetőségeiről, valamint az együttműködési programok terén szerzett helyi tapasztalatokról, a sikeres pályázatokról.

Fontosnak tartották a helyi adottságok kihasználását, különös tekintettel a privatizációs és földgazdálkodási lehetőségekre. Megállapították: egy földalap létrehozása révén meg lehetne akadályozni a termőföld áron aluli értékesítését. Az európai uniós keretek felhasználása szempontjából nagy lehetőségeket rejt magában a háromoldalú magyar-román-szerb Európai Területi Együttműködési Csoportosulás (EGTC) megalakítása, akárcsak a Duna-Tisza-Körös-Maros eurorégió további, integráltabb működtetése.

A régió román oldalán található települések gyors gazdasági növekedése, pályázati és beruházási sikerei mutatják, hogy a tőkevonzó képesség növelése elképzelhetetlen a hosszú távú, integrált stratégiai tervek kidolgozása és érvényesítése nélkül – mondta Törzsök Erika a tanácskozás után. Tekintettel a élelmiszerárak globális emelkedésére, valamint – a klimatikus változások következtében – a régió termőföldjeinek újbóli felértékelődésére, csak remélhető, hogy a sikeres határokon átívelő fejlesztések eredményeként a régió ismét meghatározó szerepre tehet szert Európában, elsősorban az agrárinnováció vagy a megújuló energiaforrások felhasználásának területén – mondta a főigazgató, aki szerint viszont mindezek megvalósításához nélkülözhetetlen a különböző – minisztériumi, regionális és helyi – szintek közötti együttműködés.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.