Küzdöttek a nyugat-európi tőzsdék

A nyugat-európai részvénypiacok szerdán zárásra leküzdötték a napközi veszteségeket: segített az Európai Bizottság új, 200 milliárd eurós, költségvetési gazdaságösztönző intézkedéseket tartalmazó tervének bejelentése. Mivel a terv 5 milliárd eurót nevesített egyenesen az autóiparnak, ezek a részvények jól jártak szerdán: 5,9-21,6 százalék között drágultak az autóipari részvények.

A legújabb, szokásosnál nagyobb kínai központi kamatcsökkentés hírére drágultak a nyersanyagok és velük együtt – 2,3-9,9 százalék között – a bányaipari részvények. A közüzemi szolgáltatók viszont 2,5-5,5 százalék között olcsóbbodtak szerdán.

A legmegbízhatóbb európai részvények FTSEurofirst 300-as mutatója 1,2 százalékos veszteséggel kezdett, de előzetes adat szerint 0,04 százalékos nyereséggel 833,69 ponton végezte a napot, 44,66 százalékkal alacsonyabban az év végi értékénél. Kedden 0,6 százalékot nyert, hétfőn 8,9 százalékot nyert. A múlt héten 11,7 százalékot vesztett, az előző héten 6,02 százalékot vesztett. Októberben 12,68 pontot vesztett, a legrosszabb hónapja volt hat éven belül. A harmadik negyedévben 11,46 százalékot vesztett, az első félévben 20,26 százalékot vesztett. Tavaly 1,56 százalékot nyert, ezzel 2007 volt a leggyengébb éve 2002 óta, pedig tavaly júliusban hat és fél évi csúcsra ért. A nyugat-európai tőzsdezárás után a New York-i részvénypiacok fő mutatói közül a DJIA 0,37 százalékos, az S&P 500 0,57 százalékos, a Nasdaq összetett mutatója 2,29 százalékos nyereségben volt.

Szerdán a londoni értéktőzsde irányadó mutatója, az FTSE-100 előzetes adat szerint 17,31 pontos, 0,41 százalékos nyereséggel 4188,56 ponton zárt, 35,13 százalékkal alacsonyabban, mint az év végén. A frankfurti értéktőzsde fő mutatója, a DAX-30 41,77 pontos, 0,92 százalékos nyereséggel 4602,19 ponton végzett, 42,95 százalékkal az év végi értéke alatt. Párizsban a CAC-40 17,92 ponttal, 0,56 százalékkal 3191,64 pontra emelkedett, 43,15 százalékkal elmaradva az év végi értékétől.

Szerda reggel az északi-tengeri Brent könnyűolaj referenciafajta 43 centtel drágább volt a keddi zárónál, az értéktőzsdék zárása után hordónként 52,23 dollárnál tartott Londonban, 1,88 dollárral drágábban a pénteki zárónál. A júliusi, 147 dollár fölötti csúcsról kezdődött, zuhanásszerű olcsóbbodás véget ért: a kőolaj ára hetek óta gyakorlatilag 50-60 dollár között ingadozik. A héten szűk sávban hullámzott az árfolyama: hétfőn a Citigroup megmentésének hírére drágult, kedden az amerikai gazdaság harmadik negyedévi, vártnál nagyobb visszaeséséről megjelent, felülvizsgált adat miatt olcsóbbodott, szerdán a kínai kamatcsökkentés miatt ismét drágult a kőolaj a szabadpiacon. Délután átmenetileg visszanyomta az árakat, hogy az új statisztika szerint az amerikai stratégiai tartalék a vártnál sokkal jobban nőtt a múlt héten, de estére ismét emelkedőben volt a piac. Csekély kiigazítás zajlik, miután a kőolaj ára a múlt hét végén egy időre már a legnehezebben, legdrágábban kitermelhető, úgynevezett marginális mezők becsült kitermelési önköltsége, hordónként 50 dollár alá került néhány centtel. Ez hosszabb távon a kutatás-feltárás, a beruházások, a fejlesztések elmaradásával fenyegetne. A tartalék termelőkapacitások bővülésének lassulása hosszabb távon áremelő hatású, de ezt egyelőre tompítja, hogy a világpiac jelenleg szinte úszik az olajban.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) nemrég 2,2 százalékra rontotta a világgazdaság jövő évi átlagos növekedésére szóló előrejelzését, az októberben jósolt 3,0 százalékról. Magánbankok elemzői többnyire csak 1-1,2 százalékos világgazdasági növekedést valószínűsítenek jövőre. Szakértők szerint 2 százalékos növekedési világátlag alatt a kőolaj ára még 70-80 dollárig sem igen törhet föl, pedig ez minimálisan szükséges lenne a kitermelés hosszabb távú fejlesztéséhez, bővítéséhez.

Az amerikai energiaügyi minisztérium úgy becsüli,, hogy az amerikai olajfelhasználás az idén egész évben is kevesebb lesz a tavalyinál – ilyen 1980 óta nem fordult elő. Az Egyesült Államokban a teljes olajtermék-kereslet most 7 százalékkal kisebb az egy évvel ezelőttinél, közölték szintén az amerikai energiaügyi minisztériumban. A minisztérium szerint a világ olajkereslete jövőre a legjobb esetben is csak legföljebb ugyanannyi lesz, mint az idén. A világon termelt kőolaj kétötödét adó OPEC legújabb hivatalos előrejelzése szerint a tagországok kőolajára jövőre majdnem napi egymillió hordóval kisebb lesz a kereslet, mint idén. Szerdán késő délután a nyugati féltekén irányadó amerikai West Texas Intermediate (WTI) referenciafajta 52,46 dollár volt New Yorkban, 1,69 dollárral drágább a keddi zárónál. Az európai párlatkereskedelem számára irányadó londoni gázolajjegyzés tonnánként 544,00 dollár volt Londonban, 11,25 dollárral drágább a keddi zárónál.

Szerdán az értéktőzsdék nyitásakor az euró 1,2952 dollár volt vételi árfolyamon a londoni bankközi devizapiacon, az értéktőzsdék zárása után 1,2847 dollár volt, 0,0215 dollárral olcsóbb a keddi későinél, 11,99 százalékkal gyengébb a dollárhoz képest, mint év végén. Az értékpiacok hétfői föllendülése csökkentette a keresletet a „menedékpapírok”, köztük az amerikai kincstárjegy iránt, így a dollár viszonylag gyorsan gyengült. Az euró egészen szerda reggelig őrizte eredményét, de a már ismét gyenge értékpiacok miatt estére megint lefelé tartott. Október 28-án az euró két és féléves mélypontra, 1,2329 dollárra esett, a kamatcsökkentési várakozások miatt. Július 15-én napközben az euró 1,6038 dollárig emelkedett Londonban, ez a legújabb rekordja az 1999. januári bevezetése óta.

(MTI)