A keret növeléséről csütörtökön szavaz az EP. Becsey szerint „jó üzenet, de nem elég” a keret 25 milliárdra emelése.
„Megengedhetetlen, hogy mert unión belül nem tudjuk kezelni a pénzügyi válságot, ezért a közösségi konvergencia-programokon felül más, külső feltételeket is elfogadunk az egyensúly helyreállítására” – utalt arra, hogy Magyarország a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) fordult, és hírek szerint egyes balti tagállamok is ily módon orvosolnák fizetési mérlegzavaraikat.
A magyar néppárti EP-képviselő közölte az MTI-vel: Joaquín Almunia, az EU pénzügyi biztosa nagyon rossz néven vette, hogy a magyar kormány eleve előbb fordult a washingtoni székhelyű IMF-hez, mint Brüsszelhez. Almunia a Becseyvel folytatott külön megbeszélésén elmondta: meglepte, hogy a Valutaalap plusz tartalmi feltételekhez kötötte segítségét, az unió részéről ugyanis nem kérték a magyarországi bankok feltőkésítését.
Becsey Zsolt a vitában élesen bírálta az Európai Bizottságot, mert az euróövezeten kívüli tagállamok devizafizetési kötelezettségeinek nyomon követésével megállíthatta volna az eladósodásukat.
Elfogadhatatlannak mondta azt is, hogy az Európai Bizottság napokon át keresgélte a Magyarországnak szóló segítségnyújtásra jogi lehetőséget adó szerződési alapot, ahelyett, hogy érdemi együttműködést kínálva visszatartotta volna a magyar kormányt a washingtoni bejelentkezéstől.
Becsey Zsolt – úgymond a mostani válságkezelési ügyetlenségek jövőbeni elkerülésére – azt javasolja, hogy ha bármely eurózónán kívüli uniós tagállam fizetésimérleg-válságba jut, akkor le kell állítani az adott országban működő leányvállalatokból a tőkekiáramlást. Ennek kapcsán a vitában más képviselők is bírálták Almuniát a szabad tőkeáramlás elvének fetisizálása miatt – jegyezte meg a magyar EP-képviselő.
Becsey másik javaslata, hogy az Európai Központi Bank válság esetén a nem-euróövezeti tagállamoknak is tegye lehetővé likviditási eszközeinek igénybe vételét.
(MTI)
Lázár János
Lázár János: Brüsszel ismét támad, a Tisza Párt elárul
