Mozgalmas napok Csepelen: Lenint idézte a polgármester

Levélben utasította el Tóth Mihály csepeli polgármester Németh Szilárdnak, a Fidesz-KDNP frakcióvezetőjének javaslatát, hogy konszenzuskereső vitát tartsanak a kerület gazdasági helyzetéről és a gazdasági válság kerületi hatásairól. Egy helyi lap így az egykor csepeli párttitkárként ismertté vált Tóth álláspontját egy valamivel korábbi, „a lenini találékonyságról, újító szellemről” szóló beszédéből próbálta rekonstruálni.

A polgármester az elmúlt időszakban mindig elkerülte az ilyen vitákat; 2003-ban még a Csepeli Kórház bezárásának Fővárosi Közgyűlés előtti tárgyalásán sem szólalt fel – írja a Csepel.info, amely beszámolt arról, hogy Tóth Mihály elzárkózott a kialakult gazdasági helyzet elemzésétől.

A Csepel.info szerkesztői úgy gondolták: előkerítik Tóth egy korábbi nyilatkozatát. Volt miből meríteniük, Csepel polgármestere ugyanis a bolsevik rendszer időszakában, annak összeomlása előtt (1988-ban) a XXI. kerületi pártbizottság titkára volt.

A polgármester nagy tanítója és példaképe, Lenin születésnapja alkalmából mondta el egykor azt a beszédet, melyet most a Csepel.info közöl; a beszéd összefoglalója 1988 májusában a kerület szocialista pártlapjában, a Csepel újságban jelent meg.

„A hagyományokhoz híven Lenin születésének évfordulóján köszöntötték Csepelen a szocialisták az agitátorokat és a propagandistákat. Az ünnepségre az ÁMK-ban került sor, a meghívottakat pedig Tóth Mihály, a kerületi pártbizottság titkára köszöntötte” – eleveníti fel az eseményeket a Csepel újság.

Mozgalmas mozgalmi napok

„Mozgalmas napokat élünk – kezdte beszédét a párttitkár –, hiszen előttünk áll az idei év nem könnyű feladatainak teljesítése, készülünk május 20-ra, amikor újra pártértekezletre kerül sor. Ugyanakkor emlékezünk – a haladó emberiséggel együtt – Leninre, születésnapjára, életművére, világtörténelmi léptékű alkotására.” Tóth Mihály szólt arról, hogy a tudományos szocializmus kimunkálóitól örökül kapott hagyaték – bármennyire is sajnálatos ez a dogmatikus gondolkozású emberek számára – nem tartalmaz egyértelmű útmutatást az eljövendő szocializmus konkrét társadalmi-gazdasági berendezkedéséről, működési elvéről és főleg módjáról – idézi a párttitkár szavait a Csepel újság. „Az elméletet nem lehet kiagyalni, ez az elmélet az egész világ forradalmi tapasztalatának és forradalmi gondolatának összességéből születik” – idézett Tóth Mihály Lenin egyik, 1915-ben született írásából.

Felszabadulás utáni történelmünk nem egy éles fordulatánál a mi pártunk is közvetlenül a bátor lenini újító szellemben cselekedett mindazon alkalmakkor, amikor változtatott a hibás vagy túlhaladott gyakorlaton, amikor felülvizsgálta gazdaságpolitikáját, politikai koncepcióit, munkamódszereit – állapította meg a párttitkár, aki azt is leszögezte: „A vitakészség fejlesztése a szocialista demokrácia kibontakozásának is alapvető feltétele.”

Hiába tartotta még fontosnak 1988-ban a lenini eszmék mellett a vitakészség fejlesztését is a csepeli polgármester, nagy tanítójához és példaképéhez hasonlóan ez is lepereghetett róla. Az azóta eltelt időszakban ugyanis – leszámítva az e tekintetben kikerülhetetlen választási kampányokat – Tóth Mihály párttitkár elvtárs – ma pártelnök úr – nem sokszor ült le beszélgetni, vitatkozni a vele esetleg ellenvéleményt képviselő civilekkel, politikusokkal.

Életút

A fiatal csepeli párttitkárt bemutató korabeli cikkből többek között kiderül: az 1946-ban Budapesten született Tóth mozgalmár, aki már 1960-tól KISZ-aktivista majd KISZ-titkár volt, 1971 és 1975 között a Csepel Művekben a Kommunista Ifjúsági Szövetség agitációs és propagandatitkári tisztét töltötte be. Később elvégezte a Szovjetunió kommunista pártja ifjúsági szervezete, a Komszomol 5 hetes iskoláját is. Tóth Mihály jelenlegi csepeli polgármester, aki a lapban közölt életrajzának tanúsága szerint itthon nem nagyon szaggatta az istrángot tanulásügyben, valóságos szárnyakat kapott egykori Komszomol-tanulmányainak színhelyén, a Szovjetunióban. Ott ugyanis 1975 és 1979 között az SZKP KB (a Szovjetunió Kommunista Pártja központi bizottsága) főiskoláját végezte el. Tóth 1980-tól a csepeli tanács végrehajtó bizottságának tagja, 1983-tól a Csepeli Munkásotthon igazgatója volt.

(Ugyanerről az időszakról szerény szűkszavúsággal így számol be az az önéletrajz, melyet a Napi Gazdaságnak adott nyilatkozatához mellékelve olvashattunk 2006-ban: „1967 és 1994 között az ifjúsági, majd a szakszervezeti mozgalomban, valamint a politikai életben töltött be különböző választott tisztségeket. Közben főiskolai diplomát szerzett, újabb munkakörében öt éven át volt a Csepeli Munkásotthon igazgatója.”)

„A Csepel.info a jövőben rendszeresen fog „retro” cikkeket közölni, hogy olvasóink láthassák: dacára annak, hogy Marx és Lenin már eltűnt városvezetőink és parlamenti képviselőink nyíltan vállalt példaképei közül, a múlt még mindig itt kísért” – olvasható a lapban.

(forrás: csepel.info, napi.hu)