Több a szegény Székelyföldön, mint Románia többi részén

Szegénységi szint szempontjából nincs lényeges különbség Székelyföld és Erdély más térségei között, de mindenképpen periferiális régiónak számít Hargita, Kovászna és Maros megye hagyományosan Székelyföldhöz tartozó része — ismertette egy szociológiai felmérés következtetéseit Kiss Tamás, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa az árkosi, Székelyföld másképp című konferencián.

A szociológus Székelyföld helyét vizsgálta Erdély társadalomszerkezetében. Elmondta, hogy jóval kevesebb a felsőfokú végzettségű magyar, mint a román. Országos szinten ugyanis 6,7 százalék az egyetemi végzettségűek aránya, a románok 7 százaléka járt felsőoktatási intézménybe, a magyarok 4,4 százaléka. Hargita és Kovászna megyében még rosszabb a helyzet: a lakosságnak csak 3,6—3,7 százaléka végzett felsőfokú iskolát. Kiss Tamás rámutatott: a többi megyében is kevesebb a magyar felsőfokú végzettségű. Érdekes viszont, hogy ez nem hat ki a foglalkoztatottságra: a magyar munkanélküliek aránya nem nagyobb a románokénál.

A kisebbségkutató intézet Életünk fordulópontja című saját felmérése szerint — amelyben a 20 és 45 év közötti magyar lakosság helyzetét vizsgálták — a székelyföldi háztartások átlagjövedelme 2006 novembere és 2007 februárja között 1123 lej volt, ami azt jelenti, hogy az egy főre eső jövedelem 430 lej. Ha a 215 lej alatti jövedelemmel rendelkezők számítanak szegénynek, a magyar lakosság több mint egynegyede — 27,3 százaléka — kerül e csoportba.

A székelyföldi arány ennél magasabb, 33 százalékos, azaz minden harmadik személy szegénynek minősül, de Erdély más térségeiben, például a Partiumban is hasonló a helyzet. Kiss Tamás elmondta, míg Marosvásárhelyen a lakosság egytizede szegény, a marosszéki falvakban élők fele minősíthető annak.

Ez egyébként általános jelenség: a nagyvárosokban sokkal kisebb az elszegényedés veszélye, ellenben körzetükben már jóval többen szűkölködnek.

(nyugatijelen.com)