A Magyar Nemzeti Bank korábbi alelnöke a Szegedi Tudományegyetemen tartott előadásán elmondta: „Magyarország sebezhető helyzetbe hozta magát azáltal, hogy nagyon sokáig magas volt a költségvetési hiány és a folyó fizetési mérleg hiány”. A Közép-Európai Egyetem vendégprofesszora rámutatott, az Egyesült Államokból kiinduló pénzügyi válság az Európai Unió újonnan csatlakozott tagállamai esetében jelentős tőkekivonással, a bankközi kamatok megugrásával, és a nemzeti valuta leértékelődésével járt. A folyamat alól csupán Szlovákia tudta kivonni magát, mivel az euró bevezetésének közelsége biztonságot teremtett számára.
Magyarországot duplán sújtja a válság, mivel a kedvezőtlen pénzügyi folyamatok mellett a kibontakozó recesszió következtében az exportpiacok szűkülésével is számolni kell – tudatta a szakember. Szapáry szerint az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti kritériumok közül az inflációs célt lesz a legnehezebb teljesíteni. Néhány éves távlatban azonban az államadóság sem csökken a GDP 60 százaléka alá, sőt a következő két évben még növekedni is fog – vélte.
Az IMF-hitelmegállapodás gyengéje, hogy nem követeli meg Magyarországtól szerkezeti reformok végrehajtását, a nyugdíj- és az egészségügyi rendszer átalakítását, valamint az adminisztráció csökkentését – fogalmazott a szakember, aki korábban mintegy két évtizedig dolgozott a nemzetközi pénzügyi szervezetnél. A magyar gazdaság fejlődése szempontjából ezek a szerkezeti reformok elkerülhetetlenek – és a költségvetési hiány jelentős növekedése nélküli is véghezvihetők – „csak kell hozzá a politikai akarat” – hangsúlyozta a professzor.
(MTI)
Ukrajna
Halálos légicsapás érte Ukrajnát: senkit sem kímélt az orosz tüzérség
