A kormány elsősorban a forráshoz jutás könnyítésével, az állami támogatási szabályok módosításaival, az Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT) keretének átcsoportosításával, valamint az állami és vállalati információgyűjtés erősítésével kívánja segíteni a magyarországi vállalkozásokat és a jelenlegi foglalkoztatási szint megőrzését – mondta Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter hétfőn az Országgyűlés foglalkoztatási és szociális bizottságának ülésén Budapesten. Szűcs Erika elmondta: az állam összesen 2000 milliárd forintot költ gazdaságélénkítő beruházásokra, az európai uniós támogatások bővítésével és felgyorsításával további mintegy 1400 milliárd forintot fordít pótlólagos kereslet támasztására, és a versenyképes üzleti környezet kialakítása érdekében csökkenti a bürokratikus akadályokat. Hozzátette: a jövőben automatikus járulékkedvezmény járna az „egyszerű feltételeket teljesítő”, döntően magyar tulajdonú, 5-50 alkalmazottat foglalkoztató kisvállalatoknak.
A kabinet jelenlegi célkitűzései mintegy 100 ezer munkahely megvédésére és közel 20 ezer új álláshely létrehozására lehetnek alkalmasak – emelte ki a tárcavezető. Szűcs Erika bizottsági tájékoztatójában négy kormányzati alapelvet sorolt fel a kibontakozó gazdasági krízis következményeinek enyhítésére. Ezek szerint a probléma orvoslását elsőként nem a rendkívül költséges szociális terület erősítésével, hanem a munkaerő-piaci eszközök igénybevételével kell kezdeni. A második alapelv értelmében az állami támogatásokat a vállalatok aktív szerepvállalásához és információszolgáltatáshoz kötnék. A kormány elsődleges, de „nem mindenáron teljesítendő” követelménynek tekinti az egyes vállalatok munkahelyeinek megőrzését, ugyanis a válság hatására számítani lehet számos ágazat, így akár az autóipar piaci átértékelődésére is – fejtette ki a miniszter. Hozzátette: amennyiben egy vállalkozás nem konszolidálható, akkor az egyén támogatása kerül a kormány figyelmének előterébe.
A tárca javaslatot tesz továbbá egy megelőző, korai beavatkozást segítő információs rendszer kidolgozására, az érintett tárcák eddigieknél is szorosabb együttműködésére, valamint egy „térségi válságkezelő alap” felállítására, mely a helyi adottságokhoz igazítja a segítségnyújtást – fűzte hozzá Szűcs Erika. A szociális és munkaügyi miniszter megjegyezte: a jelenlegi gazdasági helyzetben senki sem állíthatja, hogy a „megoldás biztos birtokában volna”, ezért bármikor kész további tárgyalásokat folytatni a vállalatok és a foglalkoztatási célok védelméről.
Bernáth Ildikó (Fidesz), a bizottság alelnöke elkésettnek és elégtelennek nevezte a kormány válaszait a gazdasági helyzet enyhítésére és a munkanélküliség emelkedésének megakadályozására.
Filló Pál (MSZP), a testület másik alelnöke irreálisnak tartotta egy „fájdalommentes magyar megoldás” kidolgozását. A kormánypárti képviselő szerint az állami és közösségi támogatások minél gyorsabb és hatékonyabb elosztása tompíthatja leginkább a válság hatásait. Filló Pál elképzelhetőnek tartotta a költségvetési források átcsoportosítását is, amennyiben a foglalkoztatottsági helyzet súlyosabbá válna.
Czomba Sándor (Fidesz) megszólalásában elmondta: a csoportos leépítések mellett rengeteg cég kisebb létszámban küldi el alkalmazottait, ami sokkal nagyobb hátrányokkal jár a munkavállalók számára. Az ellenzéki képviselő javasolta, hogy a multinacionális cégek kiemelt támogatásait kössék a „magyar gazdaságba való beágyazódást segítő feltételekhez”, továbbá szorgalmazta a leghátrányosabb térségekbe irányuló támogatásoknak a jelenleginél jóval célzottabbá tételét.
Szűcs Erika Bernáth Ildikónak adott válaszában kijelentette: a kormány 2009-ben nem tervez elbocsátásokat a közszférában, ugyanakkor a kabinet tervei szerint a legalacsonyabb keresettel rendelkező közalkalmazottak bizonyos összegű kompenzációban részesülhetnek jövőre.
(MTI)
Kiss Gy Csaba
Kiss Gy. Csaba, a mintaadó önazonos polgár
