A felmérés alapján az osztrák foglalkoztatottak munkaidejének 38 százaléka kihasználatlan, és az átlagos termelékenységi mutató két százalékkal csökkent, holott a termelékenységnek különösen nehéz gazdasági körülmények között van meghatározó szerepe.
A tanulmány szerzője úgy véli, hogy az osztrák gazdaság a konjunktúra felfelé ívelő szakaszában sem tudott élni a termelékenység növelésére kínálkozó lehetőségekkel. A munkaidő kihasználatlanságának legfőbb oka a felmérés szerint a rossz vállalatirányítás. A vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy 44 elvesztegetett munkanap egyértelműen a hibás tervezésnek, illetve hiányos szervezésnek tudható be. A cégvezetés részéről elkövetett hibák közvetlenül 14 napért tehetők felelőssé. A harmadik legfontosabb termelékenységfékező tényező a megfelelő kommunikáció hiánya a vállalatokon belül (9 improduktív munkanap).
További okok: csapnivaló munkamorál (6), IT-problémák (6), alacsony képzettségi szint (3).
A legtetemesebb termelékenységveszteség nem a céghierarchia alsóbb szintjeinek a számláját terheli, hanem a vezetőségét – húzta alá a tanulmány szerzője. Szerinte a fő ok az, hogy a sok esetben a közép- és alsószintű vezetők nincsenek döntéshozó helyzetben, csupán végrehajtó szerepet rónak ki rájuk. Sok vállalatnál egyszerűen csak korszerűtlen az irányítási rendszer. Nyolc országra kiterjedő nemzetközi kitekintésben Ausztria a középmezőnyhöz tartozik, nagyjából az Egyesült Államokkal (37,4 százalékos munkaidő-kihasználatlansági mutató) és Franciaországgal (38,8) egy csoportban. Brazíliában és Németországban silányabb a helyzet (39,8, illetve 40,2 százalék), Ausztráliában és Nagy-Britanniában viszont lényegesebb jobb (22,9, illetve 26 százaléknyi improduktív munkanappal). Leggyengébb a munkaidő termelékenységi szintje Dél-Afrikában, ahol a munkanapok 41,8 százaléka megy veszendőbe.
(MTI)
Halász Bence
Halász Bence őrületes dobása, az olimpiai bajnoknak sem volt esélye ellene
