Hárommillió magyar „döglik bele” a nyomorba?

A pusztulás szélén áll az az emberi közösség, amely nem képes biztosítani az elemi létkörülményeket a túléléshez – fogalmazott az MNO-nak Bogár László a megszaporodott fagyhalálokra utalva. Egyre növekszik a páriatársadalom aránya a teljes magyar társadalmon belül, akik egyre nagyobb vesztesei lesznek a közüzemi privatizációnak is – derül ki az MNO összeállításából. Hegedűs Zsuzsa állítja: Gyurcsányéknak már tavaly év végén lépniük kellett volna. Az egészségügyi és a szociális problémák érnek össze akkor, amikor magányos idős emberek fagynak halálra otthonukban. Kiderült, amit eddig is tudtunk: társadalmunk egyharmada nyomorban él. Szociológusokat kérdeztünk.

Intézményesíteni kell a szolidaritást

A szociális és az egészségügyi problémák összeérését jelzi, hogy eddig 40 ember fagyott halálra, zömmel a saját otthonában – fogalmaz Németh Erzsébet. A szociálpszichológus szerint érdemes lenne arról is beszélni, ezek a szerencsétlenül járt emberek pontosan milyen élethelyzetben is voltak. A szociális problémákat mutatja, hogy a hideg lakás nyilván annak köszönhető, hogy nincs pénz a fűtésre. A kihűlés pedig sokkal könnyebben következik be akkor, ha eleve rossz egészségügyi és mentális állapotban éri az embert a hideg. Úgy gondolja, hogy ezek az esetek mozaikszerűen történnek, de sokkal nagyobb az esélye e tragédiáknak az ország hátrányosabb térségeiben. Problémák vannak a szolidaritással – mondja felvetésünkre Németh Erzsébet –, s nagyon esetleges, hogy a közvetlen környezetben élők figyelnek-e egymásra.

„Miközben a segítséget leginkább a családtól és a közvetlen környezettől várjuk, ez önmagában semmiképpen nem oldja meg a nyomor és a testi-lelki elesettség problémáját. Komolyan be kell avatkoznia az államnak, intézményesíteni kell a szolidaritást” – mondta Németh Erzsébet.