A Százak Tanácsa azt javasolja a kormánynak, tudós szaktanácsadóinak s külön hangsúllyal a „szociális” miniszter asszonynak is: vegyenek példát szociális érzékenységből az ókori rabszolgatartókról, a középkori földesurakról, akik tisztában voltak vele, hogy a személyesen elvégzett munka természetbeni bérezését családra kell méretezni, tehát az asszony és a gyerekek – a jövő anyái és „munkaerői” – ellátására, felnevelésére is.
A XVIII. és XIX. században a közgazdaságtudomány és a demográfia megalapítói – Smith, Malthus, Ricardo – a sok ezer éves természetbeni bérezés nyomvonalán bérelméletükben megőrizték a munkabér kettős funkcióját: egyfelől a munkaerő napi újratermelését kellene fedeznie a kor színvonalán, másfelől a távlati újratermelését is, a társadalmi kontinuitást, az anyaság, valamint a jövendő anyák és „munkaerők” szülésének, fölnevelésének költségeit – olvasható az állásfoglalásban. Ez a munkaerő s egyben az élet távlati újratermelését szolgáló nagyobbik fele a munkabérnek világméretű sikkasztás tárgya jó két évszázad óta, leginkább Európában – írják.
Az állásfoglalás szerint megvámolták, lopkodták a munkabér családot – a kontinuitást, a „jövő beruházásait” – illető részét, átsorolták a szociálpolitika alrovatába, a „ha jut rá pénz” gettójába. Hazug szóhasználattal mindmáig „támogatásnak”, „segélynek”, „juttatásnak” nevezik a munkabér elsikkasztott részének maradékát a hivatalosságok, ajándéknak csomagolva továbbítják a megrabolt gyermekes családoknak. A nemzet elpusztítására kialakult – vagy kialakított – érdekviszonyok fél évszázad óta emésztik a társadalom jövőjét, s a „baloldalinak” nevezett politika önnön meg nem született gyerekeivel, legyilkolt magzataival táplálja az országot – folytatódik a közlemény.
A szervezet szerint hitelt érdemlő számítások azt mutatják, ha a pusztulás irama folytatódik, egy évszázada van még hátra a magyar államnak, s meglehet, a magyarságnak sem több kettőnél. Most a kormány a pusztulás gyorsítására szánta el magát – írják –, noha idáig is jó kétszeres életszínvonal volt a prémium az élet továbbadását megtagadóknak gyilkos élősködésük jutalmául, megemelik meglehet a háromszorosára a családi pótlék megrablásával a gyermekes családokhoz képest a művi abortusz törzsvendégeinek, a sterilizáltaknak, az azonos nemű, homoszexuális pároknak, az akaratlagos szingliknek, gyerekteleneknek az életszínvonalát. S ennek már népirtás a neve – jelenti ki a Százak Tanácsa soros elnökségének most kiadott állásfoglalása.
Amit a kormány tesz, annak „már népirtás a neve”
Kerek fél évszázad óta elégtelen a születésszám, az újratermelés fő törvénye nem teljesül, gyorsuló iramban vénül, pusztul a társadalom. A kommunistának, majd szocialistának és baloldalinak nevezett kormányok olyan jövedelemelosztást alakítottak ki, amely az életszínvonal jó kétszeres átlagával jutalmazza a társadalom pusztítóit, és nélkülözéssel, nyomorral sújtja az éltetőit, akik utódot szülnek, nevelnek mások helyett is – írja állásfoglalásában a Százak Tanácsa soros elnöksége.
Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!