A CDU Horvátország után leállítaná az EU-tagfelvételt

A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung ismerteti a CDU EP-választási programját, mely Horvátország felvétele után egyelőre nem kíván újabb tagokat felvenni az EU-ba. A Focus az NPD növekvő pénzügyi problémáiról tudósít.

Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (faz.net)

A konzervatív német napilap vasárnapi kiadásában A CDU elutasítja Törökország belépését című cikkében foglalkozik a kereszténydemokraták EP-kampányával. Az eddigi EU-bővítések dicsérete után, melyek Németországnak jelentős „politikai és gazdasági hasznot” hajtottak, a CDU ideiglenesen a további kiterjesztések leállítását követeli. A közösség néhány éven belüli 15-ről 27 államra történő bővítése hatalmas erőfeszítéseket követelt, „ezért a CDU támogat egy konszolidációs időszakot, ahol az identitás megerősítése és az európai intézmények előnyt élveznek a további bővítésekkel szemben”. Ez alól a szabály alól csak Horvátország jelenthet kivételt.

A CDU elutasítja Törökország belépését az EU-ba. A tagjelölt államoknak minden feltételt teljesíteniük kell, mint például a véleményszabadságot, a férfiak és nők egyenlőségét, kisebbségvédelmet és a vallásszabadságot. „Mi Törökország különleges partnerségét tartjuk az EU-ban a helyes megoldásnak” – áll a CDU programjában.

A CDU az EU teljesítőképességére számít a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válságban. A párt hosszú ideig elvi alapon elutasította az összeurópai bankfelügyelet gondolatát, mondván, ezt Németország nemzeti alapon sokkal jobban meg tudja oldani, de többek között a Hypo Real Estate hatalmas írországi veszteségei jelentős véleményváltozásról gondoskodtak: „Hosszú távon egy európai bankfelügyelet felépítését követeljük” – áll most a CDU EP-választási programjában, melyben személyügyi döntéseket is meghozott. Például azt követelik, hogy José Manuel Barroso, az uniós bizottság elnöke egy újabb ciklust töltsön ki – jelenlegi mandátuma ugyanis októberben lejár.

Az európai választások eredményének a CDU elvárásai szerint tükröződnie kell a bizottság összetételében is: „A CDU-nak és a CSU-nak a németországi EP-választásokon aratott győzelmét követően a német biztosnak a CDU-ból kell kikerülnie” – áll a programban. Jelenleg Günter Verheugen, az SPD politikusa a bizottság német tagja.

Focus (focus.de)

A müncheni hírmagazin Több ellenfél, mint pénz című írásában elemzi Németország Nemzeti Demokrata Pártjának (NPD) pénzügyi válságát. A német városokban több mint hatezren tüntettek a szélsőjobboldalinak tartott NPD felvonulásai ellen. Ez nemsokára feleslegessé válhat, ugyanis a pártot a csőd fenyegeti. Osnabrückben szombaton 170 NPD-szimpatizáns ünnepelte a Varus-csata 2000. jubileumát. A tüntetők élén többek között felvonult Udo Pastörs, a mecklenburg-előpomerániai tartományi gyűlés frakcióvezetője és Andreas Molau, az NPD alsó-szászországi vezetőhelyettese. Pastörs az NPD országos elnökjelöltje, míg Molau a jelenlegi elnök, Udo Voigt tanácsadója. Ezzel szinte egyidőben mintegy 5500 személy tüntetett az NPD ellen. A történelmi piactéren megrendezett tüntetés békés volt, de délután már összecsaptak a belvárosban a rendőrök és a baloldali autonómok. Két rendőr megsebesült. A rendőrség 21 személy ellen indított nyomozást, többek között a közrend elleni vétség és testi sértés miatt. Hét személyt ideiglenesen őrizetbe vettek, több mint 2000 rendőrt vetettek be.

Egy másik tüntetés 250 szélsőjobboldali dessaui demonstrációja ellen irányult. Az NPD szimpatizánsai a szövetségesek 1945. március 7-i Dessau elleni légitámadásáról kívántak megemlékezni. Akkor a város több mint 90 százaléka megsemmisült, s a civil lakosság áldozatainak számát 1000 főre becsülik. Rájuk este emlékeztek meg a lakosok a dessaui Szent Pál-templomban.

Közel 350-en tüntettek szombaton Kasselben a „Szebben élni nácik nélkül” mottó alapján a szélsőjobboldal ellen és az NPD betiltásáért. Miután neonácik február közepén megtámadtak Jénában egy észak-hesseni szakszervezeti funkcionáriust és egy észak-hesseni baloldali sátortábort, a tüntetők felhívása szerint „világos és látható jelzést kívántak küldeni a jobboldal ellen”. Stefan Körzell, a Német Szakszervezeti Szövetség (DGB) észak-hesseni vezetője az NPD-t bűnöző szervezetnek nevezte és betiltását követelte.

Mindeközben az NPD pénzügyi helyzete egyre drámaibb. Az egyik lap idézte egy NPD-s ügyvédnek a berlini közigazgatási bírósághoz írott levelét, melyben kifejti, hogy a párt az állami támogatás nélkül „politikai létében fenyegetett”. A pártapparátus fenntartásának havi költségei elérik a 110 000 eurót, míg a tagdíjakból csak 30 000 euró érkezik. Közben a Bundestag-igazgatáshoz elküldött hibás beszámolók miatt több mint 300 000 euró állami támogatás kifizetését is felfüggesztették.