Pilhál György: A szabadság régi bajnoka

Pilhál György: Petőfit idézem: „Mi ne győznénk? Hisz Bem a vezérünk, / A szabadság régi bajnoka! / Bosszúálló fénnyel jár előttünk / Osztrolenka véres csillaga”. Bánfihunyadon írta ezt a verset a költő 1849. március 26-a éjjelén, a tavaszi hadjárat legelején. Bem „apó” legenda máig, haja, szakálla ősz volt, majdnem minden csatában ellőtték egy-egy ujját, felkötött kézzel vezette lóháton az erdélyi sereget. Ismét a költő: „Két nemzet van egyesülve bennünk, / S mily két nemzet! A lengyel s magyar! / Van-e sors, amely hatalmasabb, mint / E két nemzet, ha egy célt akar?”. Nincs. Bem József tábornok a világosi fegyverletétel után Törökországba emigrált, áttért a mohamedán hitre, és belépett a török hadseregbe. Murad Tevfik pasa néven haláláig Szíria katonai kormányzója volt. Nekünk Bem apó maradt.

(Magyar Nemzet, 2009. március 14.)