Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldali német hírmagazin Svájc berendeli a német nagykövetet című cikkében ismerteti a diplomáciai botránnyá dagadt berlini pénzügyminiszteri nyilatkozatot. A svájci kormány felháborodott, ezért berendelték Axel Berget, a szövetségi köztársaság berni nagykövetét. A svájci tiltakozás oka, hogy Peer Steinbrück (SPD) szövetségi pénzügyminiszter az adóelkerülőkkel kapcsolatban állítólag agresszíven és sértő módon nyilatkozott. Az állítólagos nyilatkozatra a G20-ak pénzügyminisztereinek múlt hét végi találkozóján került sor, ahol Steinbrück az alpesi köztársaságot az indiánokhoz hasonlította. Peter Balzli, a svájci televízió tudósítója a következő szavakkal idézte a német pénzügyminiszter sajtótájékoztatóján elhangzottakat: „Sohasem létezett feketelista (az adóelkerülést segítő államokról). Csak egy eszköz volt, hogy megrettentse az indiánokat.” Más svájci sajtószerv is beszámolt a nyilatkozatról. Ők úgy foglalták össze a német miniszter szavait: nem kell a lovasságnak kilovagolnia, az indiánokkal csak tudatni kell, hogy létezik lovasság. A vezető ipari és küszöbállamok (G20) azzal fenyegettek, hogy azok az országok, melyek megtagadják az együttműködést a határon átívelő adóelkerülők elleni küzdelemben, felkerülnek a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) feketelistájára. Svájc a közelmúltban több állammal közösen hozzájárult a Steinbrück által is követelt banktitok fellazításához, hogy megkönnyítse az adóelkerülők leleplezését. Steinbrück nyilatkozata „elfogadhatatlan, agresszív és sértő”, a formája éppúgy, mint a tartalma – mondta Micheline Calmy-Rey külügyminiszter a nemzetgyűlésben elhangzott interpellációra adott válaszában. Svájc jelentős lépést tett az adókérdésekben mutatott jobb együttműködés érdekében. „Más válaszokban reménykedtünk a banktitok lazítását követően Németországtól – egy olyan országtól, amely Svájccal fenntartott kapcsolatából, például a migráció, a kishatárforgalom vagy a kereskedelmi mérleg kérdésében hasznot húz.” A Blick című svájci bulvárlap a pénzügyminiszter nyilatkozatával kapcsolatos történetről Steinbrück kigúnyolja politikusainkat címmel tudósított. Azt írta: a svájci politikusokat az adóelkerülési vitában „átejtették”, és Steinbrück örül „trükkje sikerének”. Steinbrück nyilatkozata felháborodott válaszokat provokált. Egy olvasói levél azt követelte: ideje lenne lépéseket kezdeményezni a steinbrücki machinációkkal szemben, és a berlini finom uraknak elmagyarázni, hogyan illik viselkedni a német ipar legjobb vásárlóival szemben. Steinbrück láthatóan nincs tudatában, hány svájci jár BMW-vel, VW-nel és Mercedesszel. Immár fél éven belül másodszor kellett magyarázkodnia a berlini pénzügyminiszter kijelentése miatt a berni német nagykövetnek. Október végén beidézték Berget a berni külügyminisztériumba, miután Steinbrück azt követelte: egy feketelistát állítsanak össze az adóparadicsomokról, és a jövőben ne csak „cukros sütit, hanem korbácsot” is használjanak ellenük. Nevezetesen a korbács kifejezés háborította fel a berni kormányt.
Die Welt (welt.de)
A konzervatív német napilapban S. Bolzen és C. B. Schiltz Juncker óv az EU-n belüli tömeges munkanélküliségtől címmel készített interjút az euróövezet elnökével. Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök elmondta: attól tart, hogy a pénzügyi-gazdasági válság rövidesen szociális válsággá válik, melyet a tömeges munkanélküliség és a jövedelmek jelentős csökkenése jellemez, ami könnyen ahhoz vezethet, hogy csökken a politikai rendszerbe vetett bizalom. Ebből robbanékony elegy jöhet létre, melynek drámai következményei lehetnek Európa számára. A kereszténydemokrata politikus elmondta: a következő hónapokban jelentős forrásokat kell költeni a rövidített munkaidő és az átképzés finanszírozására. „A válságot arra kell használni, hogy a foglalkoztatottakat tovább képezzük” – fogalmazott. A luxemburgi miniszterelnök szerint tisztában vannak a helyzet komolyságával, de most hatni kell hagyni az eddig elfogadott konjunktúraprogramokat. Utána kell arról dönteni, szükségesek-e újabb lépések. Juncker kijelentette: a következő hónapokban a tagállamok eladósodottságából kivezető útról fognak tárgyalni. Ugyanakkor figyelni kell arra, hogy a következő két esztendőben ne tegye tönkre a konjunktúrát a túlzásba vitt takarékosság. Arra számít, hogy az európai gazdaság csak 2011-ben fog ismét növekedni. Ezért 2011 előtt irreálisnak tartja a költségvetési konszolidáció ösvényére történő visszatérést. A miniszterelnök úgy vélte, túlzás, hogy értéktelennek nyilvánítsák a stabilitási paktumot. A 2005-ben megreformált paktum van annyira rugalmas, hogy válaszoljon a pénzügyi válsághelyzetre. Juncker szerint egyetlen euróövezeti tagállam sem lesz fizetőképtelen. De ha az mégis bekövetkezne – s ez egy teljesen elméleti vita –, az euróövezet tagállamai megtalálják a választ. Azt az újságírói kérdést, miszerint a válságtól sújtott kelet-európai államok megmentésére rendelkezésre álló 25 milliárd eurót hajlandó megfejelni, megkerülte. Jóval fontosabbnak vélte, hogy mielőtt a bajba jutott országok európai szolidaritást követelnének, hitelesen igazolják, valóban maguk is mindent megtettek költségvetésük rendbetétele érdekében. Ingyenes támogatási programra nincs lehetőség, az EU nem jótékonysági intézmény. Lengyelország és Bulgária gyors euróbevezetési szándékaival kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy megérti ezen államok törekvéseit. Ha egy ország minden belépési feltételt teljesít, nem kíván két évig az euró előszobájának számító ERM–II rendszerben várakozni. Erről lehet vitatkozni, de az euróövezet pénzügyminiszterei legutóbbi találkozójukon elutasították ezt a javaslatot, így belátható időn belül nem lesz felgyorsított csatlakozás.
origo.hu
Így fogadta Emmanuel Macront Orbán Viktor - videó
