A válság és a jegyárak miatt épül le a vasúti közlekedés

Várhatóan az idén tovább mérséklődik a magyarországi vasúti forgalom a gazdasági válság következtében növekvő munkanélküliség, a stagnáló reálkeresetek, valamint a csökkenő szállítási igények miatt. A környező országokban szintén megfigyelhető a vasúti személyszállítás visszaesése. A fejlettebb nyugat-európai államokban azonban a válság ellenére a vasút szerepe meghatározó a tömegközlekedésben.

A Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) Vasúti Igazgatási Főosztályának legfrissebb, a 2008. évről szóló elemzése szerint a helyközi vasúti személyszállítás idén is folytatódó visszaesésében a válság hatása mellett szerepe van a közúti közlekedés, különösen az egyéni gépkocsihasználat további térnyerésének és a 2007-ben jelentősen megemelt jegyáraknak is. A hatóság adatai szerint a helyközi személyszállításban 145 milliós utas vett részt 2008-ban, ami 3,2 százalékkal marad el az előző évitől, az utaskilométerben kifejezett visszaesés pedig 5,1 százalék. A személyszállítással foglalkozó – állami tulajdonú MÁV csoporthoz tartozó – MÁV Start Zrt. 2008-ban 160 milliárd forint költségtérítést kapott a központi költségvetésből, és további 42 milliárd forint volt a fogyasztói árkiegészítést is tartalmazó jegyárbevétel.

Az NKH tanulmánya hangsúlyozza: Magyarország valamennyi vasútvonalán átláthatóbbá és ellenőrizhetőbbé válhat az állami források felhasználása, amennyiben a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasúttal (GYSEV) kötötthöz hasonló szerződés születik az állam és a MÁV-Start Zrt. között is. A GYSEV-vel kötött megállapodás ugyanis szabályozza egyebek között a közszolgáltatás keretében nyújtandó szolgáltatásokat, a jegyrendszerre vonatkozó előírásokat, és a szerződésben foglalt kötelezettségek nem teljesítésének következményeit is.

A magyarországi vasúti áruszállításban az idén nemcsak a válság hatása jelentkezik, hanem a mezőgazdasági szállítási igények tavalyi növekedési ütemének várható elmaradása is. Az ágazat volumene 2008-ban 4,4 százalékkal 51,62 millió tonnára csökkent, míg az árutonnára vetített, kilométerben kifejezett szállítás 3,2 százalékkal, 9,82 milliárdra esett vissza. A vasúti infrastruktúra fejlesztése a korábbi évekhez hasonlóan elmaradt és elmarad a közutat érintő beruházásoktól, a magyarországi pályahálózatokon elsősorban európai uniós támogatások szolgálnak forrásul a beruházás finanszírozásához. A MÁV Trakció Zrt. mellett ugyanakkor több vasúti társaság is mozdonybeszerzésekről döntött, új vagy használt és felújított vontató járművek vásárlásával – olvasható az elemzésben.

(MTI)