Három és fél év hamis vízumokért

A Die Presse beszámolója szerint meglepően súlyos ítéletet mértek a hamis vízumokat kiállító egykori osztrák diplomatára. A Focus beszámol a hétvégi berlini népszavazás hátteréről.

Die Presse (Diepresse.com)

A konzervatív bécsi napilap Három és fél év a vicekonzulnak című cikkében ismerteti a vízumkereskedelmi ügybe keveredett osztrák diplomata ügyét. A vártnál jóval gyorsabb és súlyosabb ítélettel első fokon véget ért a bécsi vízumper. A belgrádi osztrák követség egykori alkonzulját szerda délután a bécsi büntetőbíróságon 920 alkalommal elkövetett bizonyított hivatali visszaélés és embercsempészet miatt három és fél év letöltendő börtönbüntetésre ítélték. Az időközben 39 éves, jelenleg segélyből élő férfi megrázó látványt nyújtott az ítélethirdetéskor. Védője, Christian Werner gondolkodási időt kért, ezért az ítélet még nem jogerős. „A legelítélendőbb a 920-szoros hivatali visszaélés volt” – fogalmazott Helene Gnida bírónő az ítélethirdetéskor. A „belgrádi osztrák követségen uralkodó viszonyokat” ugyanakkor enyhítő körülményként értékelték az esküdtek. „A külügyminisztérium számára ismert volt, hogy a munka túlterheli az alkalmazottakat” – fogalmazott a tanácsvezető bíró. Ennek ellenére nem tettek semmit. A 39 éves vízumosztály-vezető 2003 és 2006 között több mint 900 hamis schengeni vízumot állított ki. A bíróság nem látta bizonyítottnak, hogy anyagi érdekek játszottak szerepet döntésében. A kereskedelmi szakiskolai végzettségéből magát magas rangú követségi alkalmazottá felküzdő alkonzult vélhetően a labdarúgás iránti szenvedélye vezette tévutakra. A szerb gyökerekkel rendelkező férfit, miután Belgrádba helyezték, megkeresték egy első osztályú labdarúgócsapattól és meghívták a klub elnökségébe. E tevékenysége során számos szerb labdarúgócsapat játékosa juthatott bürokratikus akadályok nélkül a schengeni övezetbe. Mint a volt alkonzul állította, azért tette, hogy edzőtáborba vonuljanak vagy labdarúgótornákon vegyenek részt. De nemcsak a focistákat juttatta illegális vízumhoz, hanem máig tisztázatlan közvetítőkön keresztül családtagjaikat, menedzsereket, távoli rokonokat éppúgy, mint egy igen csinos Partizan Beográd-rajongó hölgyet, aki Bécsben művészetet kívánt tanulni vagy egy biztonsági szektorban dolgozó férfit, aki új tapétát keresett a lakásába. A további haszonélvezők közé tartozott néhány kávéház-üzemeltető, nyugdíjas, butiktulajdonos és építész, akiknek semmi közük sem volt a labdarúgáshoz. A vízumok kiállítását hamis céges meghívók és kötelezettségvállalások tették lehetővé. Többek között egy sokadik osztályú bécsi labdarúgócsapat vezetője szállította ezeket a „szívességi meghívásokat”. E személyt, aki játékosközvetítőként is tevékenykedett, a bíróság bizonyítékhamisítás és embercsempészet miatt héthavi feltételes szabadságvesztésre ítélte.

Focus (Focus.de)

A müncheni hírmagazinban U. Pape, T. Tumovec, R. Vernier Egy kereszt Krisztusért című cikkében foglalkozik azzal a berlini népszavazással, melyben arról döntenek, teljes értékű tantárgy legyen-e a hittan. Következő vasárnap arról dönthetnek a berliniek, hogy az általános iskola után gyermekeik választhatnak az etika és a hittan között. A fővárost irányító vörös-vörös koalíció alatt az etika a kötelező tantárgy, a hittan csak egy a választhatók között. A polgári oldal által kezdeményezett Pro Reli szövetség szeretné a vallásoktatást egyenértékűvé tenni. Esélyeik ugyanakkor nem túl jók az ateista metropoliszban. A berliniek majd 60 százaléka felekezeten kívüli. Az SPD és a Baloldali Párt kampányát a kifejezetten vallásellenes Németország Humanista Szövetsége is támogatja (HVD). A vallásellenes csoportok legfontosabb szövetségese Klaus Wowereit főpolgármester, aki az EP-választások június 7-i időpontja helyett egy önálló választási terminust állapított meg április 26-ra. Kérdéses, hogy ilyen körülmények között képesek lesznek-e a javaslat támogatói 610 000 választót mozgósítani, ezzel érvényessé téve a voksolást. Tette ezt annak ellenére, hogy a csődben lévő városnak ez a döntés 1,4 millió euróba került. Szükséghelyzetükben a keresztények és a konzervatívok prominens támogatókkal próbálkoznak, ismert televíziós moderátor, válogatott focista kampányol azzal a mottóval: „Ne mondja, hogy nem volt választása!” Az etika tantárgy támogatói ezzel szemben választási kényszerről beszélnek, mely szerintük elválasztja a gyerekeket és a fiatalokat, ahelyett, hogy beszélgetést kezdeményezne a kultúrák között. De a Pro Ethik csapat is támogatja, hogy szabad választás alapján hittan- vagy világnézeti oktatáson részt vegyenek a fiatalok. Ez utóbbit nyújtja a humanista szövetség életismeret nevű tantárgyként. E tárgy oktatására az ateisták 30 tanárt küldtek a berlini iskolákba, és a HVD megszervezte 150 pedagógus továbbképzését.