„A válság egyik tanulsága, hogy nincs ingyenebéd”

A Kelet-Európát sújtó pénzügyi válság egyik tanulsága, hogy „nincs ingyenebéd” – mondta az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) londoni közgyűlésének szombati munkanapján Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke.

A vezető magyar jegybanki tisztviselő a közgyűlés keretében rendezett délelőtti üzleti fórumon kifejtette: a válság előtti modell alapja az volt, hogy gyorsabban növelhető a hitelállomány a megtakarításokénál, mert a tőkepiacról bőséges likviditás vehető igénybe. Király Júlia szerint – tekintettel a magas forintbetéti kamatokra és a devizahitelek alacsony kamatára – a devizahitelt felvevő magyar háztartások rövid távon, mikrofinanszírozási szinten nem döntöttek irracionálisan.

A jegybanki alelnök szerint az MNB a kezdetektől jelezte a piacnak, hogy a devizaeladósodásnak vannak kockázatai. Annak idején azonban globálisan is az volt az álláspont, hogy engedni kell a piac önszabályozását,közvetlen beavatkozás nélkül – tette hozzá. A recesszió várható magyarországi pályájáról Király Júlia azt valószínűsítette, hogy az „inkább U alakú, semmint V alakú lesz”. Az MNB alelnöke ezzel arra utalt, hogy a meredek visszaesést követő hirtelen meglóduló növekedés helyett lassabb fordulatra számít a növekedési pályában.

A Moody's Investors Service nemzetközi hitelminősítő Londonban nemrég kiadott globális elemzésében – szintén a gazdasági előrejelzési gyakorlatban egyre inkább bevett betűalakokat használva – azt írta: világgazdasági szinten várhatóan „horog alakú” lesz a növekedési pálya, vagyis a meredek visszaesést lanyha ívű kilábalás követi, „valahol az U és az L alak között”. Az L alakot a visszaesés utáni hosszabb stagnálás leírására használják elemzői körökben.

Egy másik nagy hitelminősítő, a Standard & Poor's az európai recessziós pályáról nemrég Londonban kiadott előrejelzésében viszont azt írta: alapforgatókönyve 60 százalékos eséllyel „V alakú” recessziót valószínűsít, vagyis azt, hogy a meredek idei visszaesés után az év végén folyamatos élénkülés következik Európában. Az S&P megjegyezte, hogy 30 százalékosra teszi a „W alakú recesszió” kialakulásának kockázatát; ennek alapján az első európai fellendülési szakaszt újabb meredek visszaesés követné jövőre. Ez utóbbi változat lehetséges okai között említette a ház a dollár esetleges erőteljes gyengülését abban az esetben, ha a befektetőket elriasztja az amerikai költségvetési hiány mértéke. Ez felhajtaná az eurót, éppen akkor, amikor az európai exportőrök igyekeznének végre kihasználni a külkereskedelem feléledését.

Király Júlia a szombati EBRD-fórumon kijelentette: a kelet-európai válság szempontjából az amerikai Lehman Brothers nagybank tavalyi összeomlása volt a fordulópont. Szavai szerint a Lehman összeomlása óta „már senki nem meri kijelenteni, hogy nem lesznek újabb meglepetések". Hozzátette: jelenleg nem tipikus "feltörekvő piaci válságról” van szó. A felzárkózó térség korábbi válságai belső problémákkal kezdődtek, és ezeket követte a tőkekiáramlás. A mostani krízis a nyugati gazdaságok pénzügyi válságával kezdődött, a feltörekvő országcsoportban ezután indult a tőkekiáramlás, és ennek következménye volt a belső sokk – állította az MNB alelnöke.

A magyar euróövezeti céldátum kijelölését firtató felvetésre Király Júlia azt mondta: ebben a hitelesség az elsődleges szempont. Magyarországnak már volt két céldátuma, és ha a harmadik sem teljesülne, azzal az egész euróövezeti csatlakozási folyamat hitelessége összeomlana – mondta. Szerinte amint lehetséges a hiteles céldátum kijelölése, azt haladéktalanul be kell jelenteni. A londoni elemzői közösségen belüli konszenzus 2014-re valószínűsíti az euró bevezetését Magyarországon, jóllehet vannak olyan citybeli vélemények, amelyek szerint ez már 2013-ban lehetségessé válhat.

(MTI)