Lampé László professor emeritus, a klinika akkori igazgatója a nyílt nap programjainak megnyitásakor felidézte, hogy intézetük mindig nyitott volt az új megoldásokra. Példaként említette, hogy Debrecenben alkalmaztak először diagnosztikai értékű ultrahangot, amelynek ma is oktatóbázisa a klinika, de az elsők között csatlakoztak a lombikbébiprogramhoz, s a debreceni szülészet kapta meg elsőként Európában a bababarát kórház címet.
Tóth Zoltán, a klinika jelenlegi igazgatója elmondta: a Debreceni Egyetem (DE) Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján 1984-ben az elsők között nyílt lehetőség apás szülésre, mely napjainkra már országosan elterjedt, természetes gyakorlattá vált. Az együttszülés előnye, hogy az édesapák, a közeli hozzátartozók jelen lehetnek a vajúdásnál, a szülők az első ellátást követően azonnal megkaphatják az újszülöttet, sor kerülhet a szoptatásra is, és az anya a gyermekágyas osztályon együtt maradhat gyermekével – tette hozzá.
A professzor szerint a szülés együttes átélése erősíti a partnerkapcsolatot és a szülő-gyermek kapcsolatot is. Az elmúlt évtizedek kutatási eredményei ugyanakkor azt is bebizonyították, hogy az apás szülés elterjedésével párhuzamosan a szülési mutatók is kedvezőbbé váltak. Ha a szülésnél jelen van egy érzelmi támaszt nyújtó személy, akkor a vajúdó kevesebb fájdalomcsillapító gyógyszert igényel, kevesebb császármetszésre van szükség, és a szülés rövidebb idő alatt lezajlik – mutatott rá Tóth Zoltán. Szeverényi Péter egyetemi docens – aki 1984-ben maga is az elsők között vett részt apás szülésen Debrecenben –, a távirati iroda tudósítójának érdeklődésére elmondta: 1984-ben 41, egy évvel később 101, 1986-ban pedig 171 apás szülés volt a klinikán. Tavaly a 2783 szülésnek több mint a 60 százaléka volt apás szülés Debrecenben – tette hozzá.
(MTI)
kánikula
Berobban a kánikula, életbe lépett a másodfokú hőségriadó
